Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 8. kötet (Budapest, 1915)

Büntetőjogi Döntvénytár. 125 A következtetések azonban tévesek. A megállapított tényekből következik, hogy a sértellnek a szövetkezel tagjai sorába való belépését a hitelezéssel elérni eélzott nagymérvű ellenszolgáltatás ily minőségének elleplezése, annak bírói úton való érvényesíthetése, tehát a törvény tilalmának kijátszása végett kötötték ki. Következik ez jelesül abból, hogy a szövetkezet székhelyétől távollakó katonatiszt sértettnek egyébként mi érdeke sem volt a szövetkezet üzletében való részvételre, hogy a kötött szerződésből kitetszően, minden kikötés a nagymérvű ellenszolgáltatás biztosítására szolgál, hogy a sértettnek szövetkezeti tagságát csak a teljesítésig, illetőleg a kölcsönből eredő követelések érvényesítéséig tartották fen. Mert az alsófokú bíróságok által is alapul vett ügylet szerint a sértett a hitelezés napján kötelezte magát arra, hogy a szövetkezetbe három darab üzletrésszel belép, tehát a hitelezés előtt nem is volt tagja a szövetkezetnek; az üzletrészeknek megfelelő tagdíjakat oly időre, amelyre előbb fel sem volt véve a szövetkezetbe, a neki hitelezett összegből vonták le és a szövetkezet fel jogosíttatott, hogy a sértett által üzletrésze után tel jesített heti befizetéseket bármikor a tartozás és járulékainak kielégítésére fordítsa, tehát a névlegesen fenálló tagsági viszonyt megszüntesse, ami meg is történt, mert a sértettnek befizetéseit a tartozás és járulékainak kielégítésére fordították. Ezeknek meglelelően a Kúria a sértettnek névleges belépése címén tett kikötéseket, amelyek a teljesített fizetések elszámolásánál is felhasználtattak, valamint azokat, amelyeket a kölcsön járulékainak veitek, a kölcsön után kikötött, illetve beszedeti mellékjáruléknak tekintette. Ilyeneknek vette a kamaton kívül a szövetkezeti üzletrész, hilelegjleti óvadék, kezelési díj, hitelegyleti tartalékalap, beírás, nyomtatvány és könyvdíj, tudakozódási bírság különböző címei alatt kikötött és elszámolt összegeket. Minthogy pedig a vádlott nagymérvű kikötéseinek elfogadásiból tudta, hogy a sértett szorult helyzetben van és minthogy az ellenszolgáltatást a vádlott kötötte ki: a szorultság felhasználása mint jogi ismérv, de az uzsora vétségének többi ismérve is fenforog és a vádlott tette bűncselekmény. Az alsófokú bíróságok tévedlek tehát, midőn a vádlottnak nembűnösségére következtettek. -K * = Szövetkezeti uzsora : 2630 1910 (fWiár V. 23.); 7968/1910 (BDlár V. 24.); 14.65/1911 (BDtár V. 88.); 154/1913 [BDlár VII. 5!!.).