Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 8. kötet (Budapest, 1915)

liüntelőjogi Döntvénytár A kii-. Kúria: A semmisségi panaszl elulasílja; azonban mindkét alsóbbfokú bíróság íléletének azt a részét, amely a vádlót! cselekményét négy vétségnek minősítette, a BP. 385. § ának 1. b) pontja alapján hivatalból megsemmisíti s a vádlottat az 1909:11. te. 38. $-ának első bekezdésébe ütköző egy vétségben mondja ki bűnösnek. indokok : A kir. tábla ítélete ellen a vádlott a BP. 385. §-ának 1. a) pontja alapján jelenteltbe semmisségi panaszt, azért, mert nincs bűncselekmény. A panasz alaptalan. A vádlott ugyanis azt vitatja, hogy az 4909: II. tc. 38. §-ában meghatározott vétséget csak az követi el, aki útlevéllel nem bíró kivándorlót a saját hajóján szállít, vagy oly hajósvállalalnak ad át, amelynek kivándorló szállítására nincs engedélye, a vádlottnak pedig nincs hajója, vagy hajósvállalata és az általa kalauzolt negy egyén az ország halárát el sem higyta, minélfogva legfeljebb kísérletről lehelne szó. Ez az érvelés azonban téves; mert az 1909 : II. tc. 38. §-ában meghatározott vétség elkövetési cselekedete a szállítás vagy annak közvetítése általában, a szállítás eszközének minőségére való tekintet nélkül; a vádlott pedig már szállítást teljesített azzal, hogy a kivándorolni szándékozó négy egyént, megegyezve velők a lakóhelyüktől egészen az amerikai kikötőig való utazás költségeire nézve egy összegben, lakóhelyüktől vasúton, kocsin, majd gépkocsin Sz—ig továbbította; és mert a törvény a vétség tényálladékának teljességéhez nem kívánja meg, hogy a szállítás elérje a célját, sőt azt sem, hogy a kivándorolni szándékozók az ország határát elhagyják. Tévedés azonban az, hogy a négy személy szállítását négy vétségnek minősítették ; mert a vádlott a négy személy együttes szállításával csak egy jogot sértett, t. i. az államnak azt a jogát, melynélfogva az állam a kivándorlók szállítását bizonyos leltételekhez kötötte, s ezt a jogsértést az együttes szállítással csak egy ízben követte el. ¥ * = V. ö. 22<iO/19H (szálllítás és annak közvetítése alatt nem csupán a rendeltetés helyére vagy a közlekedési eszközre való juttatást kell érteni; megállapítja ezt minden oly tevékenység, amely a kivándorló utazását a kivándorlási célzattal való ulrakelés eszközlésével előmozdítja BDtár V. 193.) ; 1148/1913 (szállítás a szokásos közlekedési eszközök igénybevételével való továbbítás; nem szállítás a kivándorlónak gyalogos kisérése a batáron át; szállítás közvetítése valamely kivándorlási vállalkozóval való állandó összeköttetést, a szállításnak időközönkint előlegesen megállapított díjért való eszközlését tételezi fel BJT LXV. 308. I.). V. ö. még 3042/1913 (BJT LXV. 283. I.)