Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 8. kötet (Budapest, 1915)

Bün tetőjogi Döntvénytár. s7 Indokok: H. Ferenc Gy—n lakó megyei fő-erdőőr házánál, melyben ő és neje tartózkodtak, az 1911 május 10-én hajnalban dinamittal okozott robbanás történt, ennek következtében a ház falának egy része leomlott; a szobák padlója íclszakíltatott és a bútorok megrongálódtak, úgy, hogy II. Ferenc 99 K kárt szen­vedett. Abból a körülményből, hogy a robbanást előidézett dina­mitot a nevezett erdőőr ágya alatt lévő szelelőlyukban helyezték el, azt kellett, következtetni, hogy az ismeretlen tettes H. Ferenc megölését célozta; a szándékolt eredmény azonban, minthogy H. Ferenc az ágyból való kiesés folytán csak csekély sérülést szen­vedett, nem következett be. Az ekként lárgyilag igazoltnak látszó gyilkossági kísérlet el­követésével G. Vazul és B. Pálea gy—i lakosok terheltettek, mert ezeket az erdőőr néhány nappal az eset előtt falopáson érve, a terheltek nála járlak az okozott kárra vonatkozó egyezkedés vé­gett, mi azonban nem vezetett eredményhez; mert továbbá G. Vazulnál a házkutatás alkalmával a padláson egy ládában elhe­lyezett dinamit, gyújtózsinór és gyutacs találtatott, és G. Vazul maga beismerte, hogy a dinamit kezeléséhez ért, s végül, mert a csendőrök a robbanás után az erről történt bejelentés folytán nyomban teljesített nyomozás folyamán B. Pálea terheltet lakásán felöltözve, vizes bocskorra! a lábán, a földön fekve találták, mely sajátságos helyzet magyarázatául a most nevezett terhelt azt hozta fel, hogy korán reggel munkába menni készült. A csendőrök által elfogott és előzetes letartóztatásba, utóbb vizsgálati fogságba helyezett G. Vazul és l>. Pálea tagadták a terhükre rótt tett elkövetését és azzal védekeztek, hogy a robba­nás éjjelén otthon tartózkodtak, mely védekezésük hozzátartozóik erre vonatkozó vallomásaiban megerősítést is talált. A kir. ügyész a terhelő adatokat nem találván elegendőknek a bűnösség beigazolására, a vádat elejtette; s minthogy a sértett a vád képviseletét nem vette át, a törvényszék vizsgálóbírája a szabadon bocsátott, terheltek ellen a bűnvádi eljárást meg­szüntette. G. Vazul és B. Pálea kártalanítást kérnek. Folyamodóknak nincs igényük kártalanításra, mert a kár­talanítási igénynek a BP. 576. §-ának 1. pontja alapján való érvényesítése annak megállapítását tételezi lel, hogy a vádbeli cselekményt nem a folyamodó, hanem más követte el, ez pedig a jelen esetben, midőn a tett elkövetője kideríttetlen maradt, nem állapíttatott meg, s mert a vádnak a fentjelzett indokból való el­ejtése, illetőleg az eljárásnak ezen elejtés folytán történt meg­szüntetése a kérdéses megállapítás hiányát nem pótolja.

Next

/
Thumbnails
Contents