Vargha Ferenc (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 7. kötet (Budapest, 1914)

Büntetőjogi Döntvénytár. 31 személynek tekintendő a köztük fennálló bár távoli rokonságnál fugva is, a vádlott cselekményei, hogy a felügyeletére bizott kis leányon erőszakos nemi közösülést, valamint kétrendbeli szemérem elleni erőszak bűntettét elkövette, a fíik. 235. §-ának második pont jának snlya alá esik ; s- minthogy a törvényszék a büntetés kiszabásánál a törvényes büntetési léteit nem tartotta meg, ítéletét e részben megsemmisíteni s a vádlott büntetését a rendelkező részben kitett börtönbüntetésben megszabni kellett. (1912 április 3. 1131/912. B sz. n.) A kir. Curia: A semmiségi panaszt elutasítja. Indokok: A kir. tábla helyesen fejtelte ki azt, hogy sérlett a vádlott felügy eletére és gondviselésére volt bizva. Ezt támogatja a cseléd és gazda közti viszonyt szabályozó 1876: XIII. tcz. 2. §-a is, amely szerint a cseléd szolgálatba lépésével a gazda, illetve családja háznépének tagjá\á válik. Ebből pedig következik, hogy a jelen esetben a fejletlen gyermekkorban levő sértett vádlottnak mint gazdájának felügyelete alatt is állolt. = Ugyanígy Curia: 10818/1894. Dllenkező Curia: 3527/1891. (BJ.T. "23. L, 180.) 5001/18*17. (Grill Dlár VIII. 975.) 18. • /. Vádlottak az írástudatlan sértettnek azt mondották, hogy részére csak 48 K utalványoztatott ki, ellenben azt, hogy a 48 K-án felül még 100 K is jár és kiutalványozlatott részére, elhallgatták s valótlan előadásukkal rábírták a sértettet arra, hogy a végzéssel javára kiutalt összes járandóságát egyik vádlottra irásos engedménynyel 44 K-ért átruházta, aki ezen engedmény alapján a birói letétből 185 K-át fel is vett; vádlottaknak ez a tette csalás. — //. A csalásnak a fondorlattal való tévedésbe ejtés vagy tévedésben tartás az elkövetési cselekedet, miből folyóan mindazok, akik a fondorlatot a sértett megtévesztésére használták, tettestársak.