Vargha Ferenc (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 7. kötet (Budapest, 1914)

xxx Tartalommutató. Lap XXXV. FEJEZET. A csalárd és vétkes bukás. 414-416. §§. 99.1. Vádlott vagyontalan egyéneknek minden biztosíték nélkül árukat bizományba és hitelbe adott és pénzt hitelezett és miután a bizományosok sem az árukat visszaadni, sem azok értékét megtéríteni képtelenek voltak s az adósok (izélni nem tudtak, azoknak tartozásaiból tetemes összeget elengedett. Nem állapíttatott meg a Blk. 416. § a 1. pontjának esete, mert tekintettel az évi forgalom nagy terjedelmére, az igy veszendőbe ment érték magában véve a vádlottnak fizetésképtelenségbe jutását nem eredményezhette. — 11. Nem felelnek meg a KT. 25. §-ában megállapított kellékeknek azok az üzleti könyvek, melyekből a vagyoni állás ki nem derül, melyek lapszámokkal ellátva és átfü/.ve nincsenek, s amelyeknek egyikéből hatvan beirt lap ki volt szakítva s külön téve 174 110.1. Pazarlás és gondatlan üzletvezetés megállapítása (Btk. 416. §. 1. p.), mikor vádlott háztartására az üzleti forgalomhoz és nyereség mértékéhez viszonyítottan aránytalanul nagy összeget használt el, s a szükséges figyelem és gondosság mellett felismerhette volna, hogy a rendkívül nagy hirdetési költségek a vagyont is apasztják. — II. A Btk. 416. g-ának 3. pontjába ü'kőzik vádlottnak az a mulasztása, hogy az 1910. üzleti évnek mérlegét 1911 február 23-ig sem készítette el._ „ 191 120. A Btk. 416. §-ának 3. pontja önálló határozmányképp nyilvánítja büntetendőnek a mérleg készítésének elmulasztását; e pont alap,án akkor is megállapítandó a bűnösség, ha a mérleg készítésének elmulasztása annak volt a következménye, hogy a vádlott szabályszerű kereskedelmi könyveket egyáltalán nem vezetett „„ .... .... _ 208 146. A vagyonbukás büntetendő volta a csődnyilástól mint feltételtől tétetvén függővé, a bűncselekmény nem ott követtetik el, ahol a törvényben meghatározott külön cselekvés véghezvitetik, hanem ott, ahol a csődnyitás mint előfeltétel bekövetkezik .. ._. „. 252 160.11. Az anyagi csőd, illetve a csődnyitás csak feltétele a Btk. 414., illetve 416. § aiban meghatározott egyes cselekmények büntethetőségének, ellenben a csődeljárásnak megszüntetése a tényálladékra nincsen befolyással 273 175.1. Bár a Btk. 416. §-ának 3. pontjában körülirt muljsztás elkövetésétől a csődnyitásig három évnél hosszabb idő folyt le s a bűnvádi eljárás csak a csődnyitás után indíttatott meg, még sem lehel a bűncselekmény elévüléséről szólani, éppen azért, mert a csődnyitás, mint feltétel bekövetkeztéig az elkövetett mulasztás sem bűncselekmény. — II. Az a körülmény, hogy a közadós vagyonára zálogjogot nyert hitelezők utóbb a zálogjogról lemondtak, a vádlott által előbb elkövetett, a Btk. 416. §-ának 4 pontjába ütköző mulasztásra nézve nincsen befolyással. — IV. Mikor a vádlott könyveinek hamis vezetése által cselekvő vagyonát a valóságnál kedvezőbbnek tüntette fel, igy jelesül nejének hozományra fennálló igényét megszűntnek tüntette ki könyveiben, teljesített fizetéseit pedig, mint reá nézve követelési jogokat megállapitókat iktatta főkönyvébe, ez a cselekmény önmagában nem mutat a hitelezők károsításának czélzatára ._. . . „. _„ .... ..„ . .. 297 XXXVII. FEJEZET. A gyújtogatás. 425. §. 166. Vádlott benzint szivattyúzva, gyufát gyújtott; ettől a benzin meggyúlt s az egyik sértett nyolez napot meghaladó égési sérülést szen-