Vargha Ferenc (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 7. kötet (Budapest, 1914)

Tartalommutaló. xxni Lap tolla, nem zsarolás, hanem lopás. Zsarolásnál az erőszaknak a kényszeritett vagy kényszeríteni megkísérelt személy akaratának elhatározására kell Irányulnia, mert csak az ilyen iránju erőszak eredményezheti azt, hogy ama személy a kényszerhelyzet folytán valami olyat cselekszik, eltűr vagy elhagy, amit különben nem tenne; ez esetben azonban a bankjegy puszta kiragadásában megnyilvánult erőszak nem a sértett akaratának elhatározására, hanem közvetlenül magára az elvételre irányult s a sértettnek a dolog természete szerint ideje sem volt arra, hogy akaratát az elvétel el- vagy el nem tűrése iránt elhatározza 274 Bn. 49. §. 157. A zálogjegy értékének az az összeg tekintendő, amely a zálogtárgy tényleges értékéből a zálogösszeg levonásával fenmarad _ 271 337. §. 203. A fejsze, mint védekezésre és támadásra felette alkalmas eszköz, a Blk. 337. §-a értelmében fegyvernek tekintendő akkor is, ha a tolvaj azt csupán a betörés vagy feltörés eszközlésére vitte magával és hasz343. §. 95.11. Nem magánindiiványra üldözendő: a szállítónak fuvarozás végett átadott dolog ellopása a szállító-vállalkozó szolgálatában álló személy állal .„ „ _ „ 164 137. Vádlottnak nagybátyja a sértettnél lakott, mint házitanító, a 14 éves vádlottal pedig (tanuló) nagybátyja megosztotta a szobáját s a sértett a vádlottnak hetenkint két napon élelmezést is adott. Vádlott a sértett háztartásában élő egyénnek (Btk. 343. §.) tekintendő 236 XXVII. FEJEZET. A rablás és a zsarolás. 344. §. . 51. Bűnösséget megállapító verdikt alapján hozott Ítélet anyagjogi felülvizsgálata. Bablás büntette helyett lopás és könnyű testi sértés vétségeinek megállapítása. — A rablásnak lényeges alkotóeleme, hogy az erőszak vagy fenyegetés az ingó elvétele végett alkalmaztatott 84 349. §. 177. Az esküdtbíróság a vádlottat az esküdtek határozata alapián a Btk. 309. §-ának első bekezdésében meghatározott testi sértés bűntettében, továbbá a Btk. 344. §-ában meghatározott rablás bűntettében nyilvánította bűnösnek s meg lett állapítva az is, hogy a vádlott a chloroformmal áztatott kendőt azon czélból szorította a megölt arczához, hogy ilyként a nőt tehetetlen állapotba helyezve, annak ékszereit elvehesse, vagyis, hogy az egészségrontást magában foglaló erőszak a rablás kivitelének czéljából használtatott; nem a két bűntettnek anyagi halmazata, hanem a Blk. 349. §-ának 2. pontja alá eső súlyos testi sértés bűntettével kapcsolatos rablás büntette forog fenn „ 30^