Vargha Ferenc (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 7. kötet (Budapest, 1914)

Büntetőjogi Döntvénytár. 191 Minthogy léhát a kir. fóbia megtámadott intézkedésével a törvény rendelkezését meg nem sértette, a kir. főügyész semmiségi panaszi alaptalan, s azt a BP. 437. §-ának negyedik bekezdése értelmében el kellett utasítani. * * = Elfogadtatott a kir. főügyész semmiségi panasza, mely arra alapitlatolt, hogy a bíróság különös méltánylást érdemlő ok nélkül függesztene fel a büntetés végrehajtását. (C. 492/1912. liülár VI., 79.) 110. /. Pazarlás és gondatlan üzletvezetés megállapítása (Btk. 416. §. 1. p.) mikor vádlott háztartására az üzleti forgalomhoz és nyereség mértékéhez viszonyítottan aránytalanul nagy összeget használt el, s a szükséges figyelem és gondosság mellett felismerhette volna, hogy a rendkívül nagy hirdetési költségek a vagyont is apasztják. — //. A Btk. 416. §-ának 3. pontjába ütközik vádlottnak az a mulasztása, hogy az 1910. üzleti évnek mérlegét 1911 február 23-ig sem készítette el. (Ouria 1913 április 15. 2887/1913. sz. a. III. Bl.) A kir. Curia: A semmiségi panasz elutasiltalik. Indokok: Védő, a kir. táblának másodfokú Ítélete ellen, annak kihirdetése alkalmával, a BP. 380. §-ának 1. a) pontja alapján azért, mert a megállapított tényállás szerint vádlottat gondatlanság nem terheli, s igy cselekménye nem képez bűncselekményt; a BP. 385. §-ának 3. pontja alapján pedig azért, mert a Btk. 92. §-a nem alkalmaztatott, semmiségi panaszt jelentett be, s ehhez a bejelentéshez vádlott is csatlakozott. A semmiségi panasz Írásban is indokoltatott. A semmiségi panasz a BP. 385. §-ának 1. a) pontjára nézve alaptalan. A kir. tábla megállapította, hogy az 1910. év folyamán vádlott az üzlet bevételeiből 18,500 K-t fordított háztartására, hirdetésekre pedig 40,000 K-t adott ki. Ezek a tények megállapítják a Btk. 416. §-ának 1. pontjában meghatározott pazarlást és gondatlan üzletvezetést, mert a