Vargha Ferenc (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 7. kötet (Budapest, 1914)

174 Büntetőjogi Döntvénytár. lósnak ama cselekmény elkövetését, mely miatt ez utóbbi a Bik. 434. §-a alapján bűnösnek Ítéltetett. M. Pálnak az a további magatartása, hogy R Miklós mellett állolt, midőn ez a kereket a sínpárra helyezte s mit sem tett a kerék eltávolítására, a cselekmény elkövetése iránti egyetértés hiányán felül még azért sem alkalmas a bünrészesség megállapítására, mert M. Pálnak nem állott kötelességében a cselekmény elkövetését megakadályozni, vagy a cselekmény ténjálladékához tartozó eredményt elhárítani. M. Pál terhére tehát csak az róható, hogy társának a károkozásra irányuló szándékát tudva működött közre a kerék kiemelésében és elvitelében, e miatt azonban, msgánindilvány hiányában a Btk. 418. § a alapján sem büntethető. Ezeknél fogva M. Pált illetően a BP. 437. §-ának harmadik bekezdése értelmében a rendelkező rész szerint kellett határozni. 99. /. Vádlott vagyontalan egyéneknek minden biztosíték nélkül árukat bizományba és hitelbe adott és pénzt hitelezett és miután a bizományosok sem az árukat visszaadni, sem azok értékét megtéríteni képtelenek voltak s az adósok fizetni nem tudtak, azoknak tartozásaikból tetemes öszszeget elengedett. Nem állapíttatott meg a Btk. 416. i<-a 1. pontjának esete, mert tekintettel az évi forgalom nagy terjedelmére, az így veszendőbe ment érték magában véve a vádlottnak fizetésképtelenségbe jutását nem eredményezhette. — //. Nem felelnek meg a AT. 25. §-ában megállapított kellékeknek azok az üzleti könyvek, melyekből a vagyoni állás ki nem derül, melyek lapszámokkal ellátva és átfűzve nincsenek, s amelyeknek egyikéből hatvan beirt lap ki volt szakítva s külön téve. (Curia 1913 április 15. 2873/1913. sz. a. III. Bt.) A kir. Curia: Mindkét alsófoku biróság Ítélete annyiban, amennyiben a vádbeli vétkes bukás vétsége a Bik. 416. §-ának 1. pontja szerint is minősíttetett, a BP. 385. §-ának 1. /;J pontja