Vargha Ferenc (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 7. kötet (Budapest, 1914)

154 Büntetőjogi Döntvénytár. Végül tényként lett megállapítva, hogy a sértett kir. járásbiró. G. M. jegyzővel tanúkihallgatásokat, bizonyitásfelvételt végeztetett, sőt tárgyaltatott is. A kir. tábla helyesen mutatott rá, hogy ez még olyan körülmények közt sem volt megengedve, mint ahogy ez tényleg megtörtént, tehát a szabálytalan eljárása a kir. járásbirónak ezen esetben is bizonyítva lett. Ilyen körülmények közt pedig, amikor a sértettnek többrendbeli olyan magatartása és eljárása lett bebizonyítva, amelylyel szemben nem mondható az, hogy a vád tárgyává tett és általánosságban mozgó kifejezések alaptalanul használtattak volna: jogi tévedésben volt a kir. tábla, amikor a vádlottal szemben büntető ítéletet hozott. Ezekhez képest a kir. tábla ítélete meg volt semmisítendő s felmentő ítélet hozandó. = A Curia állapítja meg, vájjon a vádlott bebizonyitotta-e az inkriminált állítást. (2762/1912. BDtár VI., 115.) 87. A szándékos testi bántalmazás halálos eredményéért ugy a tettesek, mint a részesek a beállott eredmény szerint tartoznak büntetőjogi felelősséggel. (Curia 1913 február 25. 1510/913. sz. a. III. Bt.) A kir. öuria: ... A kir. ügyész semmiségi panaszának hely adatván, az esküdtbíróság Ítélete özv. S. Gáspárné, szül. F. Mária vádlottra nézve a bűncselekmény minősítése tekintetében a büntetésre kihalóan is a BP. 385. §-ának 1. b) pontjában meghatározott semmiségi okból a BP. 437. §-ának harmadik bekezdése értelmében megsemmisíttetik, özv. S. Gáspárné, szül. F. Mária vádlott cselekménye az esküdteknek az ezen vádlottra vonatkozóan feltett, az esküdtbirósági Ítélet rendelkező részében foglalt második főkérdésre adott válasza alapján a Btk. 301. §-ába ütköző sulyos testi sértés bűntettére való, a Btk. 69. §-ának első pontja szerinti felbujtói bünr^észesség helyett a Btk. 301. §-ába ütköző, s a Btk. 306. §-a szerint minősülő, halált okozó sulyos testi sértés bűntettére vonatkozik, a Btk. 69. §-ának első pontjában megjelölt felbujtói bünrészességnek minősíttetik, a nevezett vádlott ebben mondatik ki bűnösnek. Indokok: A kir. ügyész a BP. 385. §-ának 1. b) pontja