Vargha Ferenc (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 7. kötet (Budapest, 1914)

Büntetőjogi Döntvénytár. 81 itélt, 1909. évi márezius hó 17-én 826. sz. alatt hozott Ítéletével K. J. összbüntetését életfogytig tarló fegyházban állapította meg, K. J. újra a soproni országos fegyintézetbe került. A K. J. kérelmére ujrafelvett eljárásban K. J. az általa Bükön felváltott 50 koronás bankjegy holszerzésére nézve azt adta elő, hogy az nem B. M.-tól, hanem K. J. apjától, K. M.-tól származik, aki Szombathelyen az 1908. évi április hó 22-én megtartott vásáron egy lovat adott el egy K. F. nevezetű egyénnek 56—58 koronáért, mely pénz között egy 50 koronás bankjegy volt és akitől vádlott az 50 koronás bankjegyet a vépi vásáron a korcsmában, ahol K. M. lerészegedett, elvette, nehogy azt apja elveszítse vagy elpazarolja. Annak indokául, hogy ezt a körülményt ugy a csepregi járásbíróságnál, valamint a soproni törvényszék előtt megtartott főtárgyaláson elhallgatta, azt hozza fel K. J., hogy a vépi korcsmában az apja és a fia összeverekedvén az ott jelenvolt vépi környékbeli czigányokkal, ezek vádloltuak a űát felpofozták és kést is fogtak reá mire a vádlott felhívására közbelépett csendőrök a verekedést megszüntették és ezzel az alkalommal vádlott és az apja reáfogták az idegen czigányokra, hogy a K. M.-nél volt, de fia K. J. által tőle elvett 50 koronás bankjegyet is ők lopták el. Nehogy tehát az idegen czigányok és a csendőrök utóbb megtudják, hogy az 50 koronás bankjegy ellopása csak ráfogás volt, K. J. vádlott, ennek ágyasa K M. R., apja K. M. és ennek ágyasa K. R., amikor a csendőrök őket B. M.-el együtt az Alsószakonyban. L. A. kárára elkövetett lopás gyanújából Csepregre kisérték, egyértelműen azt eszelték ki, hogy a K. J. által Bükön felváltott 50 koronás bankjegynek B. M.-tól való származását fogják vitatni s mindnyájan ugy a csepregi járásbíróság, valamint a soproni törvényszék előtt csakugyan ezen megállapodáshoz képest hamisan vallottak. K. J.-nek az ujraíelvétel alapjául felhozott azt az állítását, mely szerint az általa felváltott 50 koronás bankjegy az apja K. M. részéről az 1908 április hó 22-én megtartott szombathelyi vásáron K. F.-nek eladott ló eladási árából származik, valamint ezen körülménynek az alapperben a fentjelzett indokból történt eltagadására vonatkozó előadását az újrafelvételi eljárásban kihallgatott ágyasa K. M. R., apja K. M. és K. R. az alapperben tett vallomásuk megváltoztatásával megerősitették ; ellenben B. M. az alapperben telt állításához, mely szerint az 50 koronás bankjegy az övé volt, az újra felvett ügyben is ragaszkodott. A soproni törvényszék a fent előadottakra, valamint arra Büntetőjogi Döntvénytár. VII. 6