Vargha Ferenc (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 7. kötet (Budapest, 1914)

80 Büntetőjogi Döntvénytár. A csepregi járásbíróságnál két izben megtartott tárgyaláson kihallgatott K. M. R. és K. R. a lopást, K. J. és B. M. pedig azt, hogy a lopott pénzt vagy ennek egy részét megszerezték vagy elrejtették, tagadták, K. J. az általa Bükön felváltott ötven koronás bankjegynek holszerzésére nézve azt adta elő, hogy B. M. a letartóztatásukat megelőző napon, vagyis május hó 4-én meg­tartott soproni országos vásáron egy lovát adván el ötven koroná­ért, ezt a pénzt K. J. tőle, mikor Sopronból jövet egy korcsmá­ban időztek, ahol B. M. megittasodott, beleegyezésével megőrzés végett elvette ; ulóbb pedig ebből az ötven koronából levonván a B. M.-nak egy más alkalommal kölcsön adott 20 koronát, vala­mint kifizetvén abból a korcsmai számlát, a fenmaradt 24 koro­nát neki visszaadta. K. J.-nek ezt az előadását K. M. R., K. R. és B. M. terhel­tek egyhangúlag megerősitették és ezt az előadásukat vádlottak a soproni törvényszék előtt 1908. évi június hó 9-én megtartott főtárgyaláson is fentartották azzal az eltéréssel, hogy B. M. az 50 koronát nem lóeladásból, hanem alkuszi dijak czimén szer­zett pénzből származottnak mondotta. A soproni törvényszék vádlottak védekezését nem fogadván el alaposnak, megállapítottnak vette, hogy K. M. R. és K. R. vád­lottak L. A -tól 70 koronát loptak; K. J. és B. M. pedig a pénzt, ennek lopott voltát tudva, megszerezték, illetve elrejtették, ehhez képest 1908. évi június hó 9-én 2346. szám alatt hozott ítéle­tével K. M. R. és K. R. vádlottakat a Btk. 333. és 334. §-ai alá eső lopás vétségében, K. J. és B. M. vádlottakat a Btk. 370. §-ába ütköző orgazdaság vétségében bűnösöknek nyilvánitotta, K. M. R., K. R. és K. J. vádlottakat egyenként három havi fog házra és B. M.-t két havi fogházra ítélte el. A közvádló, továbbbá a vádlottak és a védők által felebbezett ezen az ítéleten a győri tábla 1908. évi július he" 7-én 1292. szám alatt hozott Ítéletével már annyiban változtatott, amennyi­ben K. J. cselekményét a Btk. 371. §-a alá eső orgazdaság bűn­tettének minősítvén, ez a vádlottat hat havi börtönre és egy évi mellékbüntetésre Ítélte el, a Curia azonban a K. J. vádlott és védője részéről közbevetett semmiségi panasz folytán 1908. évi október hó 21-én 6891. szám alatt hozott ítéletével vádlottat az orgazdaság vétségében nyilvánitotta bűnösnek és büntetését három havi fogházban, valamint egy évi jogvesztésben állapította meg. Ezek szerint K. J., akitől a feltételes szabadság kedvezménye az 1908. évi november hó 30-án 5853. sz. alatt kelt igazság­ügyminiszteri rendelettel visszavonatott, egyrészt életfogytig tartó fegyházra és másrészt három havi fogházra jogerősen elitéltetvén, a veszprémi törvényszék, mely a rablási bűnügyben elsőfokulag

Next

/
Thumbnails
Contents