Vargha Ferenc (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 7. kötet (Budapest, 1914)
Büntetőjogi Döntvénytár. 48 malommal való őrlés oly ipari üzem, amelynél az ember élete és testi épsége veszélyeztetve van, az azzal foglalkozónak tehát kötelessége mindent elkövetni, hogy az lehetőleg megakadályoztassék. Az őrléssel foglalkozó vádlottnak tehát, midőn a malomból, rövid időre bár, de eltávozott s azt felügyelet nélkül hagyta, kö telessége volt a malom ajtaját orvképp elzárni, hogy idegen, járatlan egyének s különösen kellő tapasztalat és körültekintéssel nem biró serdületlen gyermekek abba be ne hatolhassanak, vagy pedig tartozott volna a vitorlaszerkezetet akképp megfékezni, hogy azt a szél meg ne indíthassa. Mert tudnia kellett, hogy a malomszerkezetet működésbe hozó széláram hirtelen is szokott keletkezni s ha a vitorlaszerkezet kellőleg megerősítve, megfékezve nincs, magában az, hogy a malom nincs üzemben, a baleset bekövetkezhetését ki nem zárja ; s minthogy gondolhatta, hogy különösen emberek lakta helyen addig is, mig ő távol van, a íelügyelet nélkül hagyott és kellőkép el nem zárt malomba esetleg serdüleüen gyermekek is bemehetnek, közönséges gondosság mellett előre láthatta azt is, hogy az esetben, ha hirtelen lámadó szél a meg nem fékezeit vitorlákat megindítva a malomszerkezetet működésbe hozza, baleset állhat elő, ami meg is történt, és ő mindezek daczára a köteles gondosság kifejtését elmulasztotta s ezzel másnak a halálát okozta: kétségtelen, hogy a bekövetkezett s az ő mulasztásával okozati összefüggésben levő jogsértő eredményért vádiolt büntetőjogilag felelős. Ezeknél fogva a kir. főügyész semmiségi panasza folytán a rendelkező rész értelmében megfelelő Ítéletet kellett hozni. 31. Anyagi halmazat megállapítása, mikor a vádlott posta alkalmazott a terhére rótt sikkasztásokat öt hónapi időn belül tizenöt különböző időpontban, különböző egyének részére feladott, nem egyenlő öszszegü pénzküldemények jogtalan eltulajdonításával követte el. (Curia 1912 okt. 30. 7305/912. sz. a. IV. Bt.) A kir. Curia: A kir. lőügyész semmiségi panaszának a BP. 385. §-ának 1. b) pontjára alapított része alaposnak találtatván, mindkét alsóbb bíróság ítéletének a hivatali sikkasztások minősítésére vonatkozó rendelkezése a BP. 385. §-ának 1. b) pontjában meghatározott semmiségi okból megsemmisíttetik és vád-