Vargha Ferenc (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 6. kötet (Budapest, 1913)

Tartalommulató. területi épségét biztosító intézményekkel ellentétbe helyezkedik, vagy aki a közéletben oly magaviseletet lanusit, amely miatt vele mint a társadalomiéi számiizöttel senki sem érinlke/.ik, az mint erkölcsi értéké! veszitetl egyén nem méltó polgártársai bizalmára és becsülésére ... 246 173.1. A Btk. 258. §-ába ütköző, nem pedig a 260. §-ban meghatározott rágalmazás esete forog fenn, mikor a vádlott a sértett pénzügyigazgató s pénzügyigazgatóság ellen egy konkrét esetből folyóan a pénzügyminiszterhez intézett felebbezési beadványban használta az inkriminált kitételeket - ~~ 286 259. §. 31 A rágalmazó állítást, vagy meggyalázó kifejezést tartalmazó kéziratnak valamely lap szerkesztőjének a lapban leendő közzététel végett való átadása azon esetben, ha a közzététel csakugyan megtörtént, az ezzel nyomtatvány utján elkövetett rágalmazás vagy becsületsértés lényeges alkatelemél képezi, de önálló bűncselekménynek, nevezetesen a kir. járásbíróság hatáskörébe utalt rágalmazásnak vagy becsületsértésnek ténj álladókat nem állapítja meg. (Határozat a jogegység érdekében) _ 56 260. §. 30.I."A felügyeleti hatóság hivatalos kötelessége lévén a felügyelete alatt álló hatósági közegekről tudomására jutott visszaéléseknek bűnvádi, illetve fegyelmi utón való megtorlása iránt intézkedni, a felügyeleti hatósághoz intézett ily tárgyú feljelentés az eljárás megindításának kérelmezése nélkül is, a vádolás jellegével bír. — II. Az, hogy a bűnvádi vagy fegyelmi eljárás megindittassék és lefolytattassék s a vád a büntető vagy fegyelmi bíróság által mondassék ki valótlannak, a Btk. 260. §-ába ütköző rágalmazás vétségének nem tényálladéki eleme. — III. Az, hogy a megrágalmazott személy névszerint megjelöltessék, nem kelléke a rágalmazás vétségének, ha az az általánosságban használt kifejezésekből kétségtelenül megállapítható . .._ ._ . .... _ „_ 52 82. A Btk. 260. §-ában meghatározott rágalmazás csak akkor létesül, ha a hatóság előtt emelt vád valótlannak bizonyul; azt, hogy valótlannak bizonyult-e a vád, az alsófok által valókul elfogadott tények alapján a Curia dönti el. Hamis vád és hatóság előtti rágalmazás viszonya 1 í7 107. Téves az a jogi álláspont, mintha a Btk. 260. §-ára alapított vád esetében vádlott tartoznék a hatóság előtt emelt vádjának a valóságát bizonyítani; a vád valótlansága bizonyítandó, s ennek bizonyítása a vádlót terheli _ _ _ _ _ _! ._ _ ._ . 189 157.1. Az 1907 : XLIX. tcz. alapján 1907 aug. 28-án 58654. sz a. kibocsátott kereskedelmi miniszteri rendelet értelmében a magyar államvasuti alkalmazottak fegyelmi ügyeiben az államvasutak kebelében alakított fegyelmi bizottság mint illetékes fegyelmi bíróság, tehát mint hatóság intézkedik : ehhez képest az, aki e bíróság előtt a MÁV. alkalmazottját fegyelmilei: büntethető cselekménynyel vádolja, ha vádja valótlannak bizonyul és hamis vád esete nem forog fenn, a Btk. 260. §-a alapján bűnös. — II. A Btk. 260. §-a az abran megjelölt bűncselekménynek önálló meghatározását foglalván magában, emellett a Btk. 258. §-ának felhívása , téves _ _ . .• 266 210. Bűnsegéd a halóság előtt való rágalmazás vétségében az, aki a vádlotttársa által tót nyelven előadottakat magyarra fordította s leirta és pedig anélkül, hogy a feljelentésben foglaltakat valóknak tartani alapos oka lett volna _