Vargha Ferenc (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 6. kötet (Budapest, 1913)

Tarlalommutató. *x Lap nyomozás teljesítése végett hivatalos kiküldetésben eljárván, az akkori gyanúsítottat abból a czélból, hogy tőle vallomást csikarjanak ki, rugdozás, pofozás, reátaposás és bilincscsel való ütlegelés által bántalmazták, mely bántalmazás folytán 20 napon tul tartó sérülést okoztak 311 Í06. Habár a hamis vallók közül az első váltó alapváltó, a többi kettő pedig meghosszabbítási váltó, bár eszerint a váltók ugyanazon váltóértékre vonatkoztak és a/.ok hamisítása ugyanazon személyek sérelmére szolgált, mindazonáltal, minthogy mindenik hamis váltó készítése és felhasználása állal külön önálló bűncselekmény jött létre s mindenik cselekmény különböző időben követtetett cl és külön akaratelhatározásra vezetendő vissza : három bünteti anyagi halmazata állapíttatott meg ..„ 326 .207. Egy egységes büntetendő cselekmény, nem pedig halmazat állapítandó meg, mikor vádlott az intézkedő községi bírót s a foganatosító rendőrtizedest ugyanazon egy alkalommal, egyazon hatósági intézkedésnek ellenszegülve bántalmazta 327 220. II. Egyazonos gondatlanság által előidézett több emberhalál: anyagi halmazat .... _ ~. .... .... ~~ 347 104. §. 55. A Btk. 53. |-ába foglalt és több rendbeli szabadságvesztésbünletésnek a Btk. 104. §-a alapján egy összbüntetésbe való egybefoglalása esetén is alkalmazandó szabály szerint, a mellékbüntetéskép kiszabolt pénzbüntetés azon nemű szabadságvesztésbüntetésre változtatandó, melyre a bűnös a pénzbüntetésen felül Ítéltetett. (Határozat a jogegység érdekében)™ ... .... „ „ .... .... _ _ 95 IX. FEJEZET. A bűnvádi eljárás mecjinditását és a büntetés végrehajtását kizáró okok. 106. §. 326. II. Az alsófok a Curia 59. sz. teljes-ülési határozatában kifejezésre jutott szabálynak megfelelően elévültnek mondotta ki a korrekczionalizált vétséget. A Curia a korrekczionalizácziót felülvizsgálta s helyesnek találta 22J2 108. §. 27. II. A BP. 285. §-ának első bekezdése értelmében hozott határozat bírósági intézkedés, mert az a törvény által a bíróság, illetve az elnök decernáló hatáskörébe utalt teendő, s minthogy a főtárgyalás megtartására irányuló rendelkezés a vádlóit személye ellen irányul, az elévülés ezzel a határozattal megszakitottnak veendő _. .„ _ 48 113. §. 167. Törvényes magáninditványnak tekintette a Curia a Btk. 232. §-ába ütköző bűntett esetében azt a feljelentést, melyet a tizenöt éves" sértett leánynak keresztapja, ki annak gondozója és felügyelője is volt, tett, mikor a leányával nem egy községben lakó anyja mint természetes és törvényes gyám által utóbb, már az elsőfokú ítélet után tett nyilatkozatból kétségtelen, hogy a sérelem megtorlása tekintetében az "anya és a sértett gondviselője közt ellentét nincs és nem is volt. Midőn az .anyát a gondviselésben helyettesítő fél az indítványt kellően megtette