Vargha Ferenc (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 6. kötet (Budapest, 1913)
Büntetőjogi Döntvénytár. 41 Indokok: . . . B. F., és B. I. védői indítványozták, hogy kisegítő kérdés létessék fel védenczeik érdekében a zsarolás fenforgása tekintetébeD. Az esküdtbíróság a kérdésfeltételt megtagadván, emiatt a védők a BP. 384. §-ának 9. és a BP. 427. §-ának 4. pontja alapján semmiségi okot érvényesítenek. A panasz alaptalannak találtatott. Különkérdés a BP. 356. §-a értelmében akkor teendő fel, ha a bizonyító eljárás alatt a tényállás olyképpen változott meg, hogy a vádlott más bűncselekményben mutatkozik bűnösnek, mint amelylyel a vádiratban, illetve vádhatározatban terhelve volt. A jelen esetben a tényállás nem változott meg, de sőt a védelem sem sorolt fel semmiféle ténybeli adatokat, amelyek alapul szolgálhatnának annak feltevésére, hogy a védelem a tényállást a maga részéről bármi tekintetben megváltozottnak találta volna, nem volt tehát törvényes alap arra nézve, hogy az indítványozott különkérdés feltétessék, azt tehát helyesen mellőzte az esküdtbíróság. 22. Az esküdtbíróság a jogos védelem kérdésének feltevését a BP. 361. §-a alapján helgesen tagadta meg, mikor oly tény, mely az esküdteknek a jogos védelem megállapítására alapul szolgálhatott volna, a főtárgyaláson fel nem merült és a védő részéről sem jelöltetett meg. A BP. 337. §-a szerint a BP. 32b. §-a az esküdtbíróság előtti eljárásban megfelelően alkalmazandó. (Ouria 1911 november 29. 7882/1911. sz. a. III. Bt.) A kir. Curia: A semmiségi panasz elutasittatik. indokok: Az esküdtbíróság Ítélete ellen a védő a vádlott csatlakozásával a BP. 427. §. 4. és 385. §. 3. pontja alapján jelentett be semmiségi panaszt azért, mert a jogos védelemre vonatkozó kérdés nem tétetett fel az esküdteknek és mert a Btk. 92. §-a nem alkalmaztatott. Ami elsősorban az alaki semmiségi ok miatt használt panaszt illeti, ez mint alaptalan a BP. 437. § ának negyedik bekezdése értelmében azért utasíttatott el, mert a BP. 337. §-a szerint a BP. 324. § a az esküdtbíróság előtti eljárásban megfelelően alkalmazandó lévén, nyilvánvaló, hogy az esküdtek csakis a főtárgyaláson felhozottakra alapithatják határozataikat, minthogy pedig
