Vargha Ferenc (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 5. kötet (Budapest, 1912)

Bunieiőjoyi Döntvénytár. 33 2:Í. Szövetkezeti uzsora. I. A szövetkezeinek abból az alapszabályszerü czéljából, hogy «a tőkegyűjtés és takarékosság elömozdittassék és az ekként egybegyűlt tőkéből a tagoknak kölcsön, előleg adassék, végül, hogy a szövetkezet kereskedő, vagy iparos tagjainak követelései leszámiioltassanaky>, következik, hogy a szövetkezet csak azon tagjainak adhat kölcsönt, akik a tőkegyűjtés és takarékosságban tevékenyek levén, adott esetben a kölcsönkapásra is méltókká váltak. Amidőn azonban a szövetkezet ezen alapszabályoktól eltérőleg, egy nem tagnak, szövetkezeti tagságot szerezni nem is akaró harmadik személynek, oly feltétel mellett ad 200 K névleges kölcsönt, -hogy ennek ellenében 200 K-ás üzletrészt vásárolni és először ezt, csak azután, vagy azzal egyidejűleg a kölcsöntőkét lefizetni tartozik, amidőn a tagsági jogokat szerezni nem akaró adós, három éven át, a visszatartott 59 K 30 f-en felül 150 + 121 K fizetést teljesítve, a valósággal 140 K 70 f erejéig kézhez kapott kölcsönre még mindig 200 + 50 K-val tartozik, akkor a szövetkezet ügyvezető igazgatója az alapszabályokra jóhiszemüleg nem hivatkozhat azért, mert nyilvánvaló, hogy az alapszabályok nem a fent idézett bevallott czélt, hanem azt a be nem vallott czélt szolgálják, hogy a kölcsönre szorult személyek, ezen alapszabályok leple alatt kizsákmányoltassanak. — //. Szövetkezeti igazgató elitélése. — III. Mellőztetett az 1883. évi XXV. tcz. 2. §-a szerint való minősítés, mert a vádlott által vezetett szövetkezet a kölcsönügyletet nem a váltó, hanem a kötelezvény alapján perelte, következéskép az uzsoraügyletnek váltóba való rejBiintetőjogi Döntvénytár. V. 3