Vargha Ferenc (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 5. kötet (Budapest, 1912)

22 Büntetőjogi Döntvénytár. a büntetés kiszabásánál a Btk. 92. §-át mellőzte, megnyugodott^ minélfogva az a tábla Ítélete ellen a BP. 383. §-ának 3. pontja alapján semmiségi panasszal élni nem jogosult. Minthogy azonban a törvényszék Ítélete ellen a védő a BP. 385. §-ának 1. a) pontja alapján felebbezéssel élt, a védő perorvoslata pedig, amint az kétségtelen a BP. 394. §-ának ama rendelkezéséből, hogy a vádlott beleegyezésével vonható vissza, nemcsak a vádlott érdekében, hanem egyúttal annak részéről is használtnak tekintendő s így a fenforgó esetben a törvényszék Ítélete a büntetés kiszabása kérdésében, a vádlott irányában még jogerőre nem emelkedett, ennélfogva vádlott jogosult arra, hogy a tábla ítélete ellen a BP. 385. §-ának 3. pontja czimén szintén semmiségi panaszt emeljen; ugyanazért a vádlott felfolyamodása az előadott okoknál fogva alapos lévén, annak helyt adni s a tábla visszautasító végzésének megváltoztatásával vádlott semmiségi panaszát elutasítani kellett. Azonban, mint alaptalan, a BP. 437. §-ának 4. bekezdése értelmében, ugy ez, mint a közvédő semmiségi panasza is elutasítandó volt, mert a tábla részéről mérlegelés tárgyává telt enyhítő és súlyosító körülményekre tekintettel a Btk. 92. §-ának az alkalmazása indokoltnak nem jelentkezik. 16. /. Folytatólagos büntetendő cselekmény megállapítása esetén az elévülés szempontjából vádlottnak az elévülési időnél régebbi cselekedetei az egység keretéből ki nem szakithatók. — II. A semmiségi panasz az indokolásban a bejelentéskor meg nem jelölt okra ki nem terjeszthető. (Curia 1910 szeptember 21. 5965/910. sz. a.) A kir. Curia: A semmiségi panasznak a BP. 385. §-ának 1. c) pontjára alapított része visszautasig tik, egyebekben pedig a semmiségi panasz elutasiltatik. indokok : A tábla ítélete ellen a védő a vádlott csatlakozásával a BP. 385. §-ának 1. aj és b) pontja alapán azért jelentett be semmiségi panaszt, mert vádlott a községi pénztárral elszámolási viszonyban állván, a község követeléseit utólag kiegyenlítette, illetve biztosította, sikkasztást tehát nem követett el és hogy ennek folytán sikkasztás hiányában közokirathamisitás sem állapítható