Vargha Ferenc (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 5. kötet (Budapest, 1912)

Büntetőjogi Döntvénytár. 13 A kir. Curia: Mindkét alsóbiróság ítéletét megsemmisíti, vádlottat bűnösnek mondja ki az 1883: XXV. tcz. I. ^-abeli uzsora vétségében, amit azáíiat követett el, bogy T. M. sértett szorultságát felbasználva, neki 1898-ban 80 K-t évi 16 K kamat kikötése mellett adott kölcsön, ezt a kamatot rajta részint készpénzben, részint szolgáltatásokban 1906. évig meg is vette, 1907 jan. l én pedig egy évi kamatnak a tőkéhez számításával 96 K tőkéről kiállított kötelezvényt fogadott el tőle s ezt per utján rajta be is hajtotta; azért vádlott az idézett tcz. l. §-a alapján a 92. §. alkalmazásával három napi fogházra 20 K pénz- és egy évi mellékbüntetésre Ítéltetik. Indokok: A kir. tábla a fenti tényeken felöl valónak fogadta el azt is, hogy a sértettnek azért volt szüksége a kölcsönre, mert 50 K adóhátralék miatt végrehajtás fenyegette, a kir. törvényszék felmentő ítéletét azért hagyta helyben, mert tekintettel arra, hogy sértettnek a kölcsön felvétele idején és fennállásának egész ideje alatt 200 K értékű ingó és 500 K ingatlan vagyona volt, s a saját előadása szerint is módjában állott volna kedvezőbb feltételek mellett kölcsönt szerezni: a sértett nem volt nyomasztó szorult helyzetben ; továbbá, mert hasonló összegnek pénzintézettől való kölcsönvétele is arányban nem álló költségekkel járt volna, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás közt tehát nincs szembeötlő aránytalanság. A kir. táblának ez az álláspontja téves, mert a törvény az uzsora vétségének tényálladékához az adós helyzete tekintetében nem kívánja a nyomasztó szorulfságot, sem azt, hogy máshonnan kedvezőbb hitelnyerés lehetősége ki legyen zárva, hanem csak egyszerűen a szorultságot, az pedig, akit végrehajtás fenyeget s azt csak kölcsön vett pénzzel kerülheti el, ha van is vagyona, szorult helyzetben van ; továbbá, mert annak a kérdésnek eldöntése szempontjából, hogy a szolgáltatás és ellenszolgáltatás közt szembeötlő-e az aránytalanság, teljesen közömbös az, hogy a kölcsönszerzésnek egy bizonyos más módja szintén aránytalan költségekkel járt volna, mivel a költségek, ha a kölcsönvett összeghez mérve aránytalanok is, de jogosak és nem magának a kölcsönnek, hanem az ügjlet létrehozása és lebonyolítása és esetleg a hitelező biztosítása körüli munkának és kiadásoknak ellenszolgáltatásai; vádlott azonban ily munkát nem teljesítvén s ily kiadásokat nem tévén, a kikötött 20% pusztán mint kamat jelentkezik ; ez pedig szembeötlő aránytalanság a szolgáltatás és ellenszolgáltatás közt. Minthogy ezek szerint a vádbeli telt az uzsora vétségének összes alkotó elemeit kimeríti, a rendelkező rész szerinti s a törvénynek megfelelő ítéletet kellett hozni.