Vargha Ferenc (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 5. kötet (Budapest, 1912)

XXXVIII Tartatommutaló. Lap 41. III. Hogy polilikai tárgy körül forog-e valamely közlemény, azt a Curia állapítja meg _ _ _ — .... .... _ ._ .... 71 42. Állattartó büntetőjogi felelőssége. Elilélés a Curia által ;iz alsófokok felmentő Ítéletével szemben _ .... . ... _ ... 73 48. Megsemmisítés az anyagi jogszabály megfelelő alkalmazásához szükséges körülmények megállapításának mellőzése okából. Mily tények állapilandók meg a Btk. 387. §-ában meghatározott csalás bűntettének vádja esetén ? 84 50. II. Semmiségi panasz elutasítása, mert az alapul veendő tényekből okszerűen nem következtethető, hogy vádlottak a vádbeit cselekmény elkövetésekor ittasságuk folytán öntudatlan állapotban lettek volna ... 89 51.1. Súlyos testi sértés bűntettének vádja esetén a bántalmazási szándék hiányára alapított semmiségi panaszt a Curia elutasította, az alapul veendő tényekből megállapítván, hogy vádlott a bántalmazás elkövetésében fizikai közreműködéssel szándékosan vett részt 90 52. Szemben az alsóbiróságnak a jogos védelemre alapított felmentő Ítéletével a Curia a valóknak elfogadott tényekből azt a következtetést vonta le, hogy sértett a vádlott személye ellen támadást nem intézett s támadással őt nem is fenyegette s hogy ekképpen vádlott cselekményében a jogos védelem feltételei fenn nem forognak.... 93 57. III. A Curia a vádlott nyilatkozatában felismerte az alkalmatosságot arra, hogy a vádlott azt a nemzetiséget, amelyhez tartozik, a magyar nemzetiség elleni gyűlöletre izgassa s abban a nemzetiségben gyűlöletet ébreszszen s ez állal a belbékét veszélyeztethesse .... .... .... 101 66. IV. A Curia állapítja meg csalás vádja esetén, hogy fondorlatos volt-e a tévedésbeejtés .._ „. . ..- _ _ _ 117 70.11. Orgazdaság vádja esetén a Curia által eldöntendő kérdés, vaj on vádlóit az általa megvett ingókról a vétel alkalmával tudta-e, hogy azok lopás következtében jutottak birtokosa kezéhez... „. .... 129 74.1. A Curia felülvizsgálja, vájjon a vádlottnak tévedésbe ejtő tettei és állításai fondorlat jellegével birnak-e ? „ „ .... 134 75. Közveszélyü cselekmény vétségének vádja esetén, azt, hogy az összeütközést, aminek következlébeu a vaspálya megrongálódott s azon volt személyek és áruk veszélynek tétettek ki, a vádlott által hajtott kocsin volt személyek pedig meg is sérültek, a véletlen avagy a vádlott gondatlansága okozta-e, az alsófok által valókul elfogadott tényekből a Curia állapítja meg _ .... 135 76. II. Megsemmisítés a BP. 437. §-ának ötödik bekezdése értelmében a 385. §. 1. c) pontja alapján . „_ _ .... „ 136 85. II. Megsemmisítés a BP. 437. §-ának ötödik bekezdése alapján, mikor az alsófok kerités bűntettének vádja esetén elmulasztotta annak megállapításé', hogy a kerített nők tisztességesek-e ? .._ .... _.. .... 150 89. III. A kárositási czélzatot a Curia annak a két ténykörülménynek az egybevetéséből ösmerte föl, hogy vádlott a megrendelést tagadásba vette és másfelől, hogy a megrendelési jegyet megsemmisítette, ilykép vádlott a sért ttet etlől a bizonyítási eszközétől azért fosztotta meg, hogy ez vele szemben követelését ne érvényesíthesse _~ 157 112. A Curia állapítja meg, hogy hamis eskü vádja esetén megvolt-e a tettesnek az a tudata, hogy az általa esküvel megerősített ténykörülmény valótlan _ _ .... .... ... .._ „. ... 191 114. Kétségtelen, hogy csak az a védelem jogos, mely a megtámadás elhárítására szükséges és ha a sértett a támadással felhagyott, a további védekezés szükségtelen; de másrészt az is nyilvánvaló, hogy a jogtalanul megtámadott mindaddig jogosított védekezni, amig a további támadás veszélye el nincs hárítva. A Curia, szemben az alsóbirósággal, megállapította a jogos védelem esetét, mert az alsóbiróság által valókul