Vargha Ferenc (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 5. kötet (Budapest, 1912)

XXVIII Tartalommutaló. Lap IX. FEJEZET. A vizsgálat. 109. §. 137.1. A vizsgálóbíró által vizsgálati cselekmény foganatosítása végett megkeresett járásbíróság összes bíráinak mellőzése folytán teendő intézkedés nem az illető járásbíróságra illetékes törvényszék, hanem a megkereső vizsgálóbíró jogkörébe tartozik ~ 234 XIII. FEJEZET. A tanuk. 204. §. 230. III. A BP. 288. és 306. §-ábau foglalt rendelkezésekből, nemkülönben a BP. 192. §-ának tartalmából okszerűen következik, hogy a bíróság akkor köteles a BP. 204. §-ának 3. pontja esetében a felmentés megadása végett az illetékes felebbvaló hatóságot megkeresni, ha az indítványozott kérdés az ügy eldöntésére lényeges befolyással bíró oly körülményre vonatkozik, melyre a szolgálati titoktartás kötelessége alól fel nem mentett tanú ki nem hallgatható. A Curia felülvizsgálta, hogy az a kérdés, amelyre nézve a főtárgyalási elnök a tanút a BP. 204. §-ának 3. pontja értelmében vallomástételre nem kötelezte s amelynek folytán védő a felmentés megszerzését indítványozta, lényeges körülmény kiderítésére irányul-e „ _ _ .„ ._. .... 375 221. §. 58.1. Adalék a BP. 221. §. 5. pontjának értelmezéséhez - .... .... .... _.. .™ 103 215. A BP. 221. §. 6. pontjának esete akkor forog fenn, ha a tanú vallomásának valótlansága kétségtelen tárgyi és ténybeli adatokkal van bizonyítva ; az a körülmény, hogy egy más tanú vallomása eltér a tanú vallomásától, nem ok a megesketés mellőzésére _ 348 218. I. Sérti a törvényt a bíróságnak az a határozata, mely egyszerűen a BP. 221. §-ának 6. pontjára utalással mellőzte tanuk megesketését, holott a határozat okai a BP. 328. §-a értelmében kifejlendők lettek volna. — II. A BP. 221. §-ának 6. pontja alapján a tanú megeskelése csak akkor mellőzendő, ha a vallomás valamely lényeges körülményre nézve valótlannak bizonyult és nem mulatható ki, hogy csak tévedésből tett a tanú valótlan vallomást. Ennek a körülménynek az elbírálásánál tehát elsősorban azt kell vizsgálni, hogy a bűnügy szempontjából melyek a lényeges körülmények s a vallomás ezekre vonalkozik-e s ha a tanúvallomásban eltérések mutatkoznak, kimutatható-e, hogy ezeket nem a tévedés, hanem a szándékosság, a bíróság tévedésbe ejtésére való törekvés idézte-e elő, vagyis, hogy bebizonyosodott-e, hogy a tanú szándékosan hamisan vallott ? Megsemmisítés a BP. 384. §-ának 9. pontja alapján, mikor a Curia a per egész anyagának mérlegelése alapján azt találta, hogy az eskütől elzárt tanuk vallomása a lényegre nézve nem bizonyult valótlannak _. ... _ .... . . __ _ .._ 353 222. §. 68. IV. A Curia a tanúvallomás tartalmának átvizsgálásával állapította meg, hogy az egyik fél ellenzése daczára megesketett tanú ingadozóan vallott, s így meghiteltetése helyesen mellőztetett _ .... 121