Vargha Ferenc (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 5. kötet (Budapest, 1912)

XXII Tartalommutató. csak az egyik van jelen, hanem akkor is, ha az esetek többsége vagy valamennyi állapitható meg. E szabály kihat a tettazonosság kérdésére, mert az alapfellétei és a sértett jogi érdek, vagyis a hitelezők jogának azonos sérelme mellett közömbös az, hogy a vád a sérelem felismerésénél a törvényben meghatározott esetek többségét, vagv azok melyikét vette alapul _ _ _ _ ... 283 189. Az alsófok által megállapított tényekből a Curia dönti el, vájjon vádlott fizetésképtelen állapotban volt-e akkor, mikor vagyonához tartozó követelést értéken alul elidegenített. Bűnösség (Btk. 387. §.), mikor vádlott ellen a csőd vagyonhiány miatt meg nem nyittatott s az elidegenítés (414. §. 1. pont; a csődnyitást megtagadó végzés meghozatala után történt _ „ _ „ _ _ ... _ .... _ 309 XXXII. FEJEZET. Az okiratbamisitás. 391. §. 43. A községi elöljáróság által az 1898: II. tcz. 2. §-a alapján kiállított munkásigazolvány közokirat, s annak abból a czélból való meghamisítása, hogy a hamisító macának őt meg nem illető vasúti díjkedvezményt, tehát jogtalan vagyoni hasznot szerezzen, tekintettel arra, hogy a m. kir. államvasutakra nemcsak hogy jogsérelem háramolhatott, de valósággal háramlott is, a Btk. 391., 392. §-ai alá eső közokirathamisítás bűntettének minden ismérvét megállapítja . 74 90.1. Vádlott, mint kir. járásbirósági hivatalszolga, tehát mint közhivatalnok, az 1875. évi X. tcz. szerint hivatali minőségében és hatáskörében felvett okiratba, vagyis a kézbesítési ivbe, hamisan vezette be azt a lényeges tényt, hogy sértetteknek a sommás végzésekel szabályszerűen kézbesítette; ez a cselekmény : közokirathamisitás büntette. — II. Az a körülmény, hogy a kézbesítés végett kiadott sommás végzés hamis váltó alapján hozatott meg, a vétivnek. vagyis a szabályszerű kézbesítésnek perrendszerü rendeltetését és czélját nem szünteti meg; ellenkezőleg ebben az esetben a sommás végzésnek szabályszerű kézbesítése lett volna a törvényes alapja annak, hogy a sértettek, kiknek neve a váltóra reá hamisittatott, a törvényes eszközökkel védekezhessenek .... 159 94.1. A Btk. XXXIl-ik fejezetében körvonalozott közokirathamisitásnak lényeges elemét a jogsérelem vagy annak lehetősége képezvén, a Btk. 391. és 393. §-a esetében is megkívántatik a közokirathamisitásnak az az alkotó eleme, hogy a hamis közokirat készítésével, vagy annak hivatali hatáskörben való kiállításával az államnak mint közhatalomnak vagy fiscusuak, akár pedig bármely magánszemélynek vagy jogi személyiségnek joga, jogos érdeke megsértessék, illetve azokra jogsérelem háramolhassék ._ „ _ _ 165 95. Ajánlva feladott levélről kiállított feladóvevényen a czimzett nevének kiigazítása: közokirathamisitás.— Az a körülmény, hogy a jogsérelem bekövetkezése a körültekintésnek csekély fokával is elkerülhető, a jogsérelem lehelőségét csak csökkenti, de meg nem szünteti. — A cselekmény által veszélyeztetett érdek csekélysége s a jogsérelem távolabbi lehetősége mint nyomatékos enyhítő körülmények __ 167 162. A város közvetlen kezelése alatt álló közvágóhíd jövedelme a város közvagyonához tartozik, annak kezelése a város közigazgatási leendőjét képezi, a városi pénztár közegei a pénztárba befizeiett vágatási dijakról hivatalos hatáskörükben állítják ki a nyugtái, és ezért ezek a nyugták közokiratok _ _ ~_ ._ ._. - _. .. - _ 271 190. A MÁV.-mérnök az 1907: XLIX. tcz. alapján a vasúti szolgálati rend-