Vargha Ferenc (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 5. kötet (Budapest, 1912)

102 Büntetőjogi Döntvénytár. a vádlott a magyarok iránti mély gyűlöletének adott ismételten kifejezést, még pedig oly módon is, hogy aki a magyarokkal tart, azt hazaárulónak bélyegezte. A gyűlöletnek ilyen mérvben való megnyilvánulása s ily módon való kifejezése pedig alkalmas arra, hogy a vádlott azt a nemzetiséget, amelyhez tartozik, a magyar nemzetiség elleni gyűlöletre izgassa s abban a nemzetiségben gyűlöletet ébresszen s ezáltal a belbékét veszélyeztethesse. Hogy pedig vádlott ezt a cselekményt gyülekezeten és nyilvánosan követte el, az a kir. táblai ténymegállapításokból következik. Téves ugyanis a kir. táblának az a jogi álláspontja, hogy a gyülekezet fogalma azért sem állapitható meg, mert a korcsmában jelen voltak nem felhívásra, hanem alkalomszerűen jelentek meg, mert a törvény szempontjából teljesen közömbös, hogy a gyülekezet miképen keletkezik, vagy hogy mily czélzatlal jött létre, mert bármi legyen az inditó ok, vagy ha a véletlen hozta is létre, ez a gyülekezet tényleges létrejöttére és a gyülekezet fogalmának meghatározására befolyást nem gyakorol. Minthogy pedig a ténymegállapítás szerint a vádlott a gyűlöletének nyilvános helyen, korcsmában adott hangos szóval többször kiíejezést, ahol az emberek korlátlan számban bármikor megjelenhetnek smint hogy 8 embernek, különösen ilyen helyen való együttes jelenléte a gyülekezet fogalmát megállapítja : a kir. főügyész által bejelentett s a koronaügyész által fentartolt semmiségi panaszt alaposnak kellett felismerni, s a rendelkező rész értelmében marasztaló ítéletet kellett hozni. A büntetés kiszabásánál elíogadta a kir. Curia azokat az enyhítő körülményeket, amelyeket az elsőbiróság az ítéletében megállapított s ennek figyelembe vétele mellett szabta ki a vádlottra a büntetést. * ¥ = Mulatozás és szórakozás végett összegyűltek izgatása: BDlár r. f. VI. k., 206. sz. Hét nyolcz egyén együüléle is megállapítja a gyülekezet fogalmát: BDlár uj f. II. k., 247. sz. Kocsmában mintegy tiz személy előtt elkövetelt izgatás: u. o. III. k. 21. sz. Izgatás nem szónoklat, hanem párbeszéd illetőleg össze nem függő kiáltások által: u. o. III k, 123. sz. L. a BJT. VIII. k., 234., X. k., 376. lapokon,| végül a jelen kötet 44. sz. a. közölt, határozatokat is. Gyülekezet nem egyértelmű gyűléssel (u. itt XVII. k., 24 7. I.). A Curia felülvizsgálja, hogy az inkriminált szóbeli nyilatkozat alkalmas-e a gyűlölet fölkeltésére : u. itt. IV. k., 90. sz.