Vargha Ferenc (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 5. kötet (Budapest, 1912)

88 Büntetőjogi Döntvénytár. tett közt fennállott barátságos viszony ellenségesre fordult, vádlott gondolhatta, hogy a közbejött körülmények folytán a sértettől pénzhez már csak erőszakkal juthat. Megállhat ez annyival inkább, mivel az esküdtbiróság által az esküdtek határozatai alapján valóknak elfogadott s a valóság szempontjából felül nem vizsgálható tényeket a sértett sérüléseinek nagy számával egybevetve arra kell következtetni, hogy a sértett bántalmazása hoszszabb ideig tartott. A védő semmiségi panaszának indokolása szerint a BP. 385. § ának 1. b) és 2. pontjában meghatározott semmiségi okok. azért forognak fenn. mert az erőszak nem a sértett ingó dolgainak elvételére irányulván, azoknak elvételét nem rablásnak, hanem lopásnak kellett volna minősíteni; illetőleg mert ugyancsak az elvételre irányuló erőszak hiányában a büntetés kiszabásánál a Btk. 349. §-ának 2. pontja tévesen alkalmaztatott. Minthogy azonban az esküdtbiróság által az esküdtek határozata alapján megállapított tényállás szerint a vádlott által alkalmazott erőszak a sértett ingóinak jogtalan eltulajdonítás czéljából való elvételére is irányult s azokat \ádlott erőszakkal el is vette, ez a cselekménye tehát a rablásnak a Btk. 344. § ában meghatározott összes alkotó elemeit kimeriti; minthogy másfelől vádlott a rablással együtt súlyos testi sértést is követett el, s ennélfogva cselekményére a büntetés kiszabásánál a Btk. 349. §-ának 2. pontja helyesen alkalmaztatott: a vádlott és a védő semmiségi panaszának a BP. 385. §-ának 1. b) és 2. pontjára fektetett része is alaptalan. Ellenben a kir. ügyésznek a koronaügyész részéről fenntartott semmiségi panasza alapos; mert azzal a súlyosító körülménnyel szemben, hogy vádlott a rablással együtt nemcsak súlyos testi sértést okozott, hanem a sértettnek halálát is okozta, a fennforgó enyhítő körülmények nem annyira nyomatékosak, hogy ezeknélfogva a cselekményre a törvényben meghatározott büntetésnek legkisebb mértéke is aránytalanul súlyos lenne. Mindezeknélfogva mig egyfelől a vádlott és a védő semmiségi panaszát a BP. 437. §-ának negyedik bekezdése értelmében elutasítani, addig másfelől a kir. ügyész semmiségi panaszának helyt adni s a BP. 437. §-ának harmadik bekezdése értelmében a törvénynek megfelelő ítéletet hozni kellelt.