Vargha Ferenc (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 5. kötet (Budapest, 1912)

7ü Büntetőjogi Döntvénytár. Indokok: A közcsend elleni kihágás megállapítása miatt használt semmiségi panasz alapos. Ugyanis a ténymegállapítás szerint vádlott sértettet késsel megszúrta, majd kapával kezében üldözte és eközben mintegy 50 lépés távolságról forgó pisztolyból kétszer utána lőtt. A szúrás folytán a sértett súlyosan megsebesült, a többi cselekvés pedig eredménytelen maradt. Ezekből, valamint az ítéletekben közelebb is körülirt tényekből a kir. Curia azt következteti, hogy ezek a tettek mind a testi bántalmazás szándékával követtettek el és a törvény által védett egy jogtárgy ellen irányultak, mihez képest a Btk. 301. §-ának rendelkezése lévén az alap : az eredménnyel nem járó kapcsolatos cselekvésre nézve nem alkalmazhatók a súlyos testi sértés kísérletének bűntettére, illetve a Kbtk. 41. §-ának vonatkozó rendelkezései. A BP. 385. §-ának 1. a) pontra alapított semmiségi panasz következtében tehát a kir. Ítélőtábla Ítéletének a közcsend elleni kihágásra vonatkozó részét megsemmisíteni s ezen vád alól a vádlottat felmenteni kellett, stb. 40. Az egységes gondatlansági cselekménynek több rendbeli jogsértő eredménye anyagi halmazatot állapit meg. (Curia 4 914 jan. 49. 404/941. sz. a. [fi. Bt.) A kir. Curia: A kir. főügyész semmiségi panaszának hely adatik, a kir. Ítélőtábla ítéletének a bűncselekmény minősítéséről és ezzel kapcsolatban a büntetés kiszabásáról szóló rendelkezése a BP. 385. § ának 4. b) pontja alapján, a 437. §. harmadik bekezdése értelmében megsemmisíttetik s a vádlott terhére megállapított tett három rendbeli, a Btk. 310. §-ában meghatározott, gondatlanságból okozott súlyos testi sértés vétségének minősíttetik stb. Indokok: A kir. Ítélőtábla ténymegállapítása szerint vádlott gondatlan cselekményével három személyen okozott testi sértést, melyek mindegyike nyolcz napon tul gyógyult. A vádlott tettéből tehát három jogsértő cselekmény származott, melyek ugyanannyi bűncselekmény, azaz a Btk. 310. §-ában meghatározott vétség tényálladékát valósítja meg. Minthogy pedig e bűncselekmények közül egyiknek a tényálladéka sem olvad be a másik tényálladékába, hanem önállóan