Vargha Ferenc (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 5. kötet (Budapest, 1912)

68 Büntetőjogi Döntvénytár. tetés fel nem függesztése miatt a vádlottnak peroruoslati joga nincs. (Ouria 1910 decz. 6. 7613/910. sz. a. I. Bt.> A kir. Curia: A semmiségi panaszokat részben vissza-, részben elutasítja. Indokok: A BP. 384. §-ának 4. pontjára alapított semmiségi panasz azért utasíttatott vissza, mert az a BP. 388. és 430. §-a ellenére az ítélet kihirdetésekor bejelentve nem volt, a perorvoslat indokolásában tehát elkésve használtatik. Hivatalból ez a semmiségi ok azért nem észleltetett, mert a> Curiának 35. sz. teljes ülési határozata a jelen esetre nem talál. Ez a döntvény ugyanis a közigazgatási testülelek tagjait védi az ülésen tett indítványaikra nézve. A vádlott helyzete azonban nem ilyen, mert itt nem törvényhatósági tagnak a törvényhatóság előtt tett nyilatkozata tétetett vád tárgyává, hanem a községi képviselet gyűlésén történtek felhasználásával harmadik személyek ellen intézett támadása. A büntetés fel nem függesztése miatt a BP. 384. §-ának 9. pontja alapján bejelentett semmiségi panasz azért utasíttatott vissza, mert a BN. 10. § a szerint e tárgyban a vádlottnak perorvoslati joga nincs. A BP. 384. §-ának 8. pontjára alapított semmiségi panasz azt nehezteli, hogy Cs. község képviselőtestületének üléseiről felvett jegyzőkönyvek felolvastattak s a védelem azt vitatja, hogy ezen okiratok nem vonatkoznak a vádbeli bűncselekményekre s igy azok felolvasása sérti a BP 313. §-át. A panasz alaptalan. A védelem abból a téves felfogásból indul ki, hogy rágalmazás! perekben a bizonyítékok megjelölésének joga kizárólag a vádlottat illeti. E felfogásnak ellenmond eljárási törvényünk bizonyítási rendszerei már a vádper kétoldalú természeténél s a felek egyenjogúságánál fogva is meg kell hogy engedve legyen a vádlónak, hogy a vádlott mentő bizonyítékainak megczáfolása vagy gyengítése végett ellenbizonyitékokra hivatkozzék. Sőt eljárásunk még a nyomozó elvnek is hódol abban, hogy a bíróság hivatalból is rendelhet bizonyítást és szerezhet meg bizonyítékokat. De nem áll meg a védelemnek azon érvelése sem, hogy a felolvasott iratok nem vonatkoznak a vádbeli bűncselekményre. Ugyanis az 1904 június 26-iki képviselőtestületi jegyzőkönyv első határozatának felolvasását indokolta az a körülmény, hogy a sértett fél azt kívánta igazolni, hogy a termelő czéljaira vásárolt telek egy részének más vallásúak számára való átengedése