Vargha Ferenc (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 5. kötet (Budapest, 1912)

Büntetöjoyi Döntvénytár. 13 a feníbrgó körülményekhez képest, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás közt szembeötlő aránytalanság mutalkozik, ezek az előnyök pedig váltó alakjába rejtve köttettek ki. Vádlottat ezért egy havi fogházra, 400 K pénzbüntetésre és két évi mellékbüntetésre itéli. A 800 K-ás ügyletet semmisnek nyilvánítja s az 1883. évi XXV. tcz. 8. §-ának 1. és 2. pontja alapján kötelezi vádlottat, hogy sértettnek 420 K-t s járulékait fizessen meg, köteles vádlott sértettnek még kár czimén 100 K-t is megfizetni. Indokok: Az alsóbiróságok azért mentették fel vádlottat, mert habár sérteti csak kölcsönszerzés végett fordult a szövetkezethez, az, hogy a sértett a 800 K-ás kölcsönről kiállított okiratban üzletrészjegyzésre s ennek megfelelő teljesítések elvállalására köteleztetett, nem tekinthető az uzsoratörvény rendelkezései alá eső kikötésnek, egyebekben pedig a szolgáltatás és ellenszolgáltatás közt szembeötlő aránytalanság nem mutatkozik s mert a sértett szorultságáról a vádlottnak tudomása nem volt. A következtetések tévesek. A törvény a szövetkezetekre vonatkozó rendelkezéseinek czélját a szövetkezeli taeok hitelének, keresetének vagy gazdálkodásának, közös üzleikezelés mellett, illetve a kölcsönösség alapján való előmozdításában állapítja meg. Többi rendelkezései ezzel a czélzattal teljesen összhangzók. Megszabván a szövetkezetek alakulásának módozatait, a tagok belépésének, illetve felvételének feltételeit, nyilván feltételezi, hogy a szövetkezetbe lépő tag előbb eleget tesz a társaság iránt elvállalt kötelességeinek és ez alapon támaszthat csak igényt arra, hogy a társaság a vagyona gyarapítására irányzott törekvéseit esetleg előleg vagy hitelnyújtás utján előmozdítani fogja. Azok a körülmények, melyek sértettnek a szövetkezetbe való belépésére nézve megállapittattak, azt mutatják, hogy épen ellenkezője történt annak, mint amit a törvény megkíván. A szövetkezet kölcsönadásra vállalt kötelmet egy oly személlyel szemben, aki még fel sem vétetett a tagok közé és kikötötte, hogy adósa belépve a társaságba, egvidőben viselje a tagsággal járó és az adósságából folyó súlyos terheket és habár a sértettnek a kölcsönösszegre egy tartozás lerovása végett volt szüksége, a teherviselést mégis a kölcsön kötése napján négy hóra előre kellett megkezdenie. Ezekből pedig az következik, hogy sértettnek a szövetkezetbe felvétele, annak körülményei miatt, a törvény czélzatával ellenkező, tehát tárgyilag jogellenes volt. A vádlott tette az 1883: XXV. tcz. 1 §-ába ütköző bűncselekmény.