Balogh Jenő (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 4. kötet (Budapest, 1911)

Büntetőjogi Döntvénytár. 37 Mert a sajtótermékek köteles-példányainak beküldéséről rendelkező 1867. évi július hó 17-én 481. I. M. E. sz alatt kelt rendelet szerint minden sajtótermékből, legyen az nyomtatvány, kőnyomat, metszvény, vagy bármi más ábrázolat, az 1848 : XVIII. tcz. 40. §-ában érintett egy példány az 1848 : XVIII. tcz. 30. §-ának 4. pontjában foglalt büntetés terhe alatt a sajtóügyi közvádlóhoz küldendő be; ezen a törvényes rendelkezésen pedig a később keletkezett törvények és rendeletek mit sem változtattak, mint az a kir. Curia által a jogegység érdekében használt perorvoslat folytán 1906. évi október hó 24-én 9421. sz. alatt hozott határozatban (Bj. Hat. Tára 153. szám) már kimondatott. Ezeknélfogva a koronaügyész perorvoslatát ebben az irányban alaposnak felismerni és a törvénysértést megállapítani kellett. A koronaügyész a törvényszerűség szempontjából kifogás alá esőnek mondja a felmentésnek azt a másik indokát is, mely szerint a bíróság a köteles-példányok be nem szolgáltatása által elkövetett mulasztások mindegyik esetére, vagyis mindegyik sajtórendőri kihágásra vonatkozó határozott vád hiányában a kihágásnak a vádlottak által való elkövetését nem állapíthatta meg ; s azt vitatja, hogy a bíróság a vádhatóság abbeli mulasztását, hogy a vád alapját képező eseteket nem sorolta fel, saját hatáskörében pótolhatta és hogy a felmentő ítéletben felhívott törvényhely a BP. 326. §-ának 2. pontja a jelen esetre nem alkalmazható. Ámde bűnvádi ügyben birói eljárás a BP. 1. §-a szerint csak a vád alapján és csak az ellen indítható, akit bűntett, vétség, vagy kihágás nyomatékos gyanúja terhel. Ebből folyik, hogy a vád csak abban az esetben szolgálhat a bűnvádi eljárás megindításának az alapjául, ha a vádlott terhére rótt bűncselekményt megállapító lett meghatározására alkalmas ténybeli körülmények elősorolását magában foglalja. A jelen esetben a kir. ügyész vádlottak ellen csak egész általánosságban, a nyomtatványok köteles példányainak be nem szolgáltatása által elkövetett sajtórendőri kihágás miatt tett feljelentést és a kir. járásbíróságnak az egyes sajtórendőri kihágásoknak a be nem küldött nyomtatványok felsorolásával leendő megjelölése iránt hozzá intézett megkeresésére azt a kijelentést tette, hogy ez a megjelölés nem áll módjában. Ezek szerint a vád a vádlottak terhére rótt tett megállapítására szükséges ténybeli körülmények elősorolását nem tartalmazván, a bűnvádi eljárás megindításának alapjául nem szolgálhatott; s minthogy a bíró a vád hiányainak pótlására nem hivatott : a kir. járásbíróság, habár tévesen hivatkozott a BP. 326. ^-ának 2. pontjára, nem követett ei törvénysértést azzal, hogy a