Balogh Jenő (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 4. kötet (Budapest, 1911)

28 Büntetőjogi Döntvénytár. A kir. Ouria: A semmiségi panasz elulasittatik. Indokok: K. G. J. vádlott és védője, a kir. tábla Ítélete ellen «a büntetés súlyos volta miatt, enyhítés végett» jelentett be semmiségi panaszt. Ezt a semmiségi panaszt a BP. 385. §-ának 3. pontjára alapitottnak kellett tekinteni. Mert a Btk. 91. § a nem alkalmazása, vagyis a cselekményre a törvényben megállapított rendes büntetési tétel legkisebb mértékének nem alkalmazása, vagy meg nem közelítése miatt a BP. 385. § a rendelkezése értelmében semmiségi panasznak nincsen helye s igy akkor, amikor vádlott és a védő a kiszabott büntetés súlyos volta miatt, enyhítés végett használtak semmiségi panaszt a bejelentő nyilatkozatoknak, tekintettel arra, hogy a kir. tábla a büntetés kiszabásánál a Btk. 92. § ának rendelkezését nem alkalmazta, nem tulaj donitható más értelem, mint az, hogy a bejelentők semmiségi panaszokat a törvény által megengedett ok alapján a Btk. 92. § a nem alkalmazása miatt kívánták érvényesíteni. Minthogy azonban a büntetlen előélet s az iitasság. mint enyhítő körülmények, szemben azzal a súlyosító körülménnyel, hogy vádlott minden jelentékenyebb ok nélkül puszta szóbeli fenyegettétése miatt bántalmazta H. P. sértettet, nem oly nyomatékosak, hogy a Btk. 92. §-a alkalmazásának előfeltételéül volnának mérlegelhetők: ennélfogva a semmiségi panasz, mint alaptalan a BP. 437. §-ának 4. bekezdése érielmében el volt utasítandó. = Elvi jelentőségűnek nyilvánított határozat. 18. A kir. Curia a vádlott által előterjesztett azt a kérelmet, hogy esetleges szabadságvesztés büntetésének tartama alatt a munka alól fölmentessék s hogy magát saját költségén élelmezhesse, figyelmen kivül hagyta, kijelentvén, hogy e kérelem tárgyában határozni, nem tartozik hatáskörébe. (Curia 1909 november 30. 7972/1909. sz. a. I. Bl.)