Balogh Jenő (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 4. kötet (Budapest, 1911)

16 Büntetőjogi Döntvénytár. mázta : ítéletének idevonatkozó részét hivatalból megsemmisíteni s a törvénynek megfelelő Ítéletet hozni kellett. * * = Ad II. L. a BDtár uj f. III. k. 121. sz. a. közölt határozatot (III.) & annak jegyzetét. — Ad III. Analóg határozatok: BDlár uj f. I. k. 141.r 138. sz. a. 8. /. Lopás kísérletét állapítja meg vádlottnak az a tette, hogy a templomi gyüjtőperselybe egy hosszúkás alakban összehajtogatott, a végén ragasztékkal ellátott papírszeletet dugott, a végből, hogy a perselyben volt pénzadományokat onnan kihúzza és eltulajdonítsa. — //. Az a körülmény, hogy a lettes bel-, vagy külföldön volt-e két ízben előzőleg büntetve, a Btk. 338. §-a alkalmazhatásának szempontjából közömbös. (Curia 1909 szeptember 2. 6022/1909. sz. a. I. Bt.) A kir. Ouria: A semmiségi panasz elutasittatik. A másodbiróság ítélete ellen a vádlott és védője a BP. 385. §-ának 1. a) és b) pontja, továbbá 3. pontja alapján jelentettek be semmiségi panaszt, mert a vádba helyezett és a bíróság által megállapított cselekmények bűncselekményeket nem képeznek, továbbá, mert a vádlott cselekménye helytelenül a Btk. 338. §-a szerint is minősíttetett, végül, mert a vádlott javára a Btk. 92 §-a feltételeinek fennforgása daczára nem alkalmaztatott. A semmiségi panasz alaptalan. Ugyanis a másodbiróság tényként megállapította, hogy a vádlott 1907 deczember egyik napján és 1908 június 12-én a kassai Szent Erzsébet-dóm templomban Szent Antal perselyébe egy hosszúkás alakban összehajtogatott, a végén ragasztékkal ellátott papírszeletet dugott, illetve ugyanezen templomban a Mária-perselyhez nyúlt avégből, hogy a perselyben volt pénzadományokat onnan kihúzza és eltulajdonítsa, s az ekként megkezdett cselekményt rajta éretvén, be nem fejezhette. Miután eszerint vádlott a másnak birtokában levő és reá nézve idegen ingó dologhoz a jogtalan eltulajdonítás czéljából a birtokos beleegyezése nélkül hozzányúlt és igy a lopás bűntettének véghez-