Balogh Jenő (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 4. kötet (Budapest, 1911)
12 Büntetőjogi Döntvénytár. (Ouria 1909 november 10. 7438/1909. sz. a. I. Bt.) A kir. Ouria: A koronaügyész perorvoslata alaposnak találtatván, kimondatik, hogy a járásbíróság előtti eljárásban abban az esetben, ha a vádat magánvádló képviseli, ennek vagy meghatalmazottjának jelenléte nélkül a tárgyalást nem lehet megtartani ; továbbá, hogy magánvádló részére ügygondnok kirendelésének, a BP. 49. §-ában meghatározott eset kivételével, nincs helye. Megsértette tehát a törvényt az alibunári kir. járásbíróság annyiban, amennyiben K. N. magánvádló részére, ennek ismeretlen tartózkodása miatt ügygondnokot nevezett ki, ennek jelenlétében a tárgyalást megtartotta, és vádlottat marasztaló Ítéletet hozott. Egyúttal pedig a nevezett kir. járásbíróság által 1909. évi márczius 18. 1909. B. 57/3. sz. a. hozott itélet hatályon kívül helyeztetik és B. Gy. vádlott a vád alól felmentetik. Indokok: K. N. keviszöllősi lakosnak, czigánynak, a csendőrségnél tett panasza és a csendőrség részéről teljesített nyomozás eredménye szerint K. N. I. községben az utczán 1909. évi február 10. B. Gy. iláncsai lakós által késsel megszuratott és ennek következtében nyolcz napon belül gyógyult sérülést szenvedett. Az alibunári kir. járásbíróság az 1909 márczius 18-án megtartott tárgyaláson, melyre K. N. magánvádló ismeretlen tartózkodása miatt nem volt megidézhető, annak részére dr. A. P. alibunári ügyvéd személyében ügygondnokot nevezett; a tárgyalást ennek közreműködésével megtartotta és a tárgyalás alapján 1909. B. 57/3. sz. a. hozott, az ügygondnok és a vádlott által megnyugvással fogadott Ítéletével B. Gy. vádlottat a K. N. irányában elkövetett, a Btk. 301. §-ába ütköző, könnyű testi sértés vétsége miatt a 92. §. alkalmazásával, behajthatatlanság esetén egy napi fogházra átváltoztatandó 10. K pénzbüntetésre, mint fő- és behajthatatlanság esetén további egy napi fogházra átváltoztatandó 5 K pénzbüntetésre, mint mellékbüntetésre ítélte el. Ezzel az eljárással a kir. járásbíróság a törvényt megsértette. Mert a járásbíróság előtti eljárásban abban az esetben, ha a vádat magánvádló képviseli, a tárgyalást a BP. 530. és 539. §-ai szerint a magánvádló, vagy meghatalmazottjának jelenléte nélkül nem lehet megtartani, magánvádló részére ügygondnok kirendelésének pedig a BP. 49. §-ának 3. bekezdésében meghatározott eset kivételével, nincs helye. Ezeknélfogva a koronaügyész perorvoslatát alaposnak felismerni és a törvénysértést megállapítani, egyúttal pedig a törvény megsértésével hozott Ítéletnek hatályon kivül helyezésével