Balogh Jenő (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 4. kötet (Budapest, 1911)

Tartalommulató. XLIX mezei munkát végeztek, a Kblk. 52. §-ában körülirt vallás elleni kihágás miatt büntette. Az 1868: LM. tcz; 19. §-ának második bekezdésében foglalt az a rendelkezés ugyanis, melynek megszegését a Kbtk. 52. §-a büntetéssel sújtja s mely szerint minden nyilvános és nem elkerüllietlenül szükséges munka vasárnapokon felfüggesztendő, a törvény világos kijelentéséhez képest Szent István király napjára nem terjed ki; az ipari munkának vasárnapi szüneteléséről rendelkező 1891 : XIII. tcz. 1. §-a a jelen esetre szintén nem alkalmazható, mert ez a szakasz csak az ipari munkának vasárnapokon, valamint Szent István király napján, mint nemzeti ünnepen való szünetelését rendeli 191 41. §. 98.1. Vádlottnak az a tette, hogy az általa súlyosan megsebezett egyén nejét, ki őt tettéért kérdőre vonta, három lépés távolságról kaszát emelve reá, összeaprilással fenyegette, azoknál a megállapított körülményeknél fogva, hogy röviddel előbb a vádlott a sértett férjét ugyanezzel az eszközzel súlyosan megsebesítette, a súlyos testi sértés okozásával való veszélyes fenyegetést, tehát a Kbtk. 41. §-ának rendelkezése szerint közcsend elleni kihágást képez .„ .... .... ._. 194 Uzsoratörvény (1883: XXV. tcz.) 20. Az 1883:XXV. tcz. 2. §-a alapján büntetendő uzsora vétsége esetében behajtható pénz- mint mellékbüntetésnek 200 K a legkisebb mértéke_ 29 V>. I. Uzsora vétségének megállapítása, mikor sértetlek a családjukban beállott halálesetek következtében szorult helyzetbe jutottak és vádlott a sértettek ezt a szorult helyzetét és tapasztalatlanságát felhasználva, hitelezett azoknak, illetőleg adott nekik fizetési halasztást, oly kikötések mellett, amelyeknél fogva az esel körülményeihez képest a szolgáltatás és ellenszolgáltatás között a sértettek hátrányára szembeötlő aránytalanság mutatkozik, bár a vádlottnak engedett túlságos mérvű vagyoni előnyök folytán a sértettek anyagi romlása se elő nem idéztetett, se nem fokoztatott, s az ügyletet sértett magára nézve sérelmesnek nem is tartja. — II. A Máramaros vármegye területére elkövetett uzsora miatt az igazságügyminiszternek a törvény 10. §-ában nyert felhatalmazás alapján 1897. évi október 23-án 56,983. sz. a. kiadott rendelete értelmében az eljárás hivatalból teendő folyamatba. — III. Az alapon, hogy az uzsora elpalástolása végett előzetes birói határozatot, vagy egyezséget eszközölt ki, csak annak cselekményét lehet a törvény 2. §-a szerint minősíteni, aki ezt a határozatot vagy egyezséget a hitelezésnek, vagy a hitelmeghosszabbitásának egyik feltéleleként követelte. — IV. Reformatio in peius ._. _ ~ — ... _ 86 Véderő törvény (1889: VI. tcz.) 25.1. Az 1889 : VI. tcz. 44. §-a alapján kiszabott pénzbüntetésnek elzárásra való átváltoztatásánál az idézelt törvény 66. §-ának utolsó bekezdése, nem pedig a Kbtk. általános határozmányai irányadók. — II. Az 1889 : VI. tcz. 66. §-a az ezen törvény alapján kiszabott pénzbüntetések hovafordításáról rendelkezvén, e pénzbüntetések rendeltetésére nem az 1892 : XXVII. tcz. 3. §-a irányadó. — III. Az 1907. évi november hó 16-án kelt legfelsőbb elhatározás csak az 1889: VI. tcz. 44. líüntetőjogi Döntvénytár. IV. d