Balogh Jenő (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 4. kötet (Budapest, 1911)

XXXVI Tartalommutató. Lap 359. §. 132. Megsemmisítés a BP. 385. §-ának 2. pontjában meghatározott semmiségi okra tekintettel a BP. 437. §-ának ötödik bekezdése értelmében, mikor házastárson elkövetett szándékos emberölés büntette esetén a BP. 359. §-a ellenére az esküdtbiróság nem intézett kérdést az esküdtekhez az iránt, hogy a vádlott a cselekményt a házastársa ellen követte-e el ? _ _ „ 259 361. §. 64.1. Helyesen tagadta meg (BP. 361. §.) az esküdtbiróság a védőnek azt az indítványát, hogy intéztessék kérdés az esküdtekhez az iránt is, vájjon a vádlott cselekménye nem a Blk. 290. §-ában meghatározott emberölés vétségének tényelemeit foglalja-e magában ; ugyanis a védő a tényeknek azt a sorozatát, melyre a kérdés feltevését alapítani kívánná, meg nem jelölte, de a főtárgyalás folyama alatt oly tények sorozatát sem a védő, sem senki más nem állította és nem vitatta, mely a gondatlanság által elkövetett emberölés tényálladéka alá vonható volna _ 132 100. Megsemmisítés a BP. 427. §-ának 4. pontja alapján a BP. 361. §-ában foglalt szabály megsértése czimén, mikor a védők a külön kérdések feltétele iránti kérelmeikben részletesen megjelölték azokat a körülményeket, amelyekből azt tartják megállapíthatónak, hogy egyik vádlott javára a jogos védelem, a másik vádlottra vonatkozólag az erős felindulás megállapítható; ugyanis annak kimondása, hogy az alapul felhozott tények fennforognak és illetve bizonyítva leltek-e ? az esküdtek hatáskörébe tartozik, az alapon tehát, hogy a javasolt kérdések tárgyi tényálladékához szükséges adatok fel nem merültek, a külön kérdés feltétele az esküdlbiróság által nem volt megtagadható .._ _ 199 118. Megsértette az esküdtbiróság a kérdések feltevésénél a törvény parancsoló rendelkezéseit, mikor a bűncselekménynek a védő által vitatott minősítésének kérdésében már megállapított tényállásra hivatkozva határozott védekezéssel szemben a bizonyítékoknak mérlegelésével a bűncselekmény tényálladéki elemeit tette vizsgálat tárgyává és oly kérdésekben határozott, melyekben a döntést a BP. 363. §-ában szabályozott jogi útmutatás után a törvény az esküdtek hatáskörébe utalja _ _ 235 131.1. Törvén} bői merített ok alapján tagadta meg az esküdtbiróság a Btk. 76. §-ában meghatározott s a cselekmény beszámithatóságát kizáró okra vonatkozó kérdés feltevését, mikor arra nézve, hogy ez az ok fenforog-e, a felek részéről a főtárgyalás során mi sem hozatott fel. — II. Törvénybe ütköző azon kérdés feltételének megtagadása, mely a vádlott védekezése alaposságának az esküdtek által való eldöntésére irányul, hogy jelesül a bizonyított tények szerint vádlott a vád alapjául szolgáló cselekményeket az általa vitatott jogos védelemből követte-e el, avagy, hogy a vádlott cselekménye a Btk. 307. §-ának második bekezdésében foglalt külön rendelkezés szerint minősitendő-e ?.._ ™ 257 363. §. 67. Abban az esetben, ha az elnöki fejtegetésnek jegyzőkönyvbe vételét a a felek nem kívánták, az ellen kifogást nem tettek: arra vonatkozóan semmiségi panasszal nem élhetnek. Habár az elnöki fejtegetés helytelensége miatt a semmiségi panaszt a fejtegetés megtörténte után azonnal nem is kell bejelenteni, ez a körülmény nem menti fel a feleket attól, hogy a törvény rendelkezésénél fogva az elnöki fejtegetésnek általuk