Balogh Jenő (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 4. kötet (Budapest, 1911)

100 Büntetőjogi Döntvénytár. idejében a büntethetőséghez szükséges értelmi és erkölcsi fejlettsége megvolt; az eset körülményei pedig szigorúbb intézkedést tesznek szükségessé: ennélfogva mindkét alsófoku bíróság ítéletének a F. P. vádlott büntetéséről, s ehhez képest a P. I. sérelmére elkövetett cselekménye minősítéséről is rendelkező részét az idézett törvényszakaszok alapján megsemmisíteni s tekintettel a vádlott egyéniségére, életviszonyaira s az eset körülményeire, őt a rendelkező részben meghatározott fogházbüntetésre ítélni kellett. III. (Ouria 4910 január 13. 230/1910. sz. a. III. Bt.) A kir. Curia: A semmiségi panaszoknak a BP. 385. §-ának 1. a) pontjára fektetett része visszautasittatik, azoknak a BP. 385. §-ának 1. c) pontjára alapított része pedig elutasittatik. A Btk. 2. §-a és a bűnvádi perrendtartásnak hivatalból figyelembe veendő 385. §-ának 1. b) és 2. pontja alapján a BP. 437. § ának 3. bekezdése értelmében az alsófoku bíróságok ítéletei D. P. vádlott cselekményének minősítése tekintetében és a büntetés kiszabására nézve megsemmisíttetnek és vádlottnak cselekménye a Btk. 301. §-a 1. tétele alapján, de a Bn. 18. § ának 2. bekezdése értelmében minősíttetik a súlyos testi sértés vétségének s ezért a Bn. 26. §-a 4. bekezdésének utolsó tétele alapján tizenöt napi fogházbüntetésre Ítéltetik. Indokok: A kir. táblának másodfokú ítélete ellen, annak kihirdetésekor vádlottak érdekében a közvédő a BP. 385. §-ának 1. a) és c) pontjai alapján «a jogos védelem meg nem állapítása miatt)) semmiségi panaszt jelentett be; a másodfokú ítéletnek a kir. törvényszéknél történt kihirdetése alkalmával pedig vádlottak «azért, mert nem bűnösök)) semmiségi panaszt jelentettek be s kijelentették, hogy csatlakoznak a közvédő áhal a felebbviteli főtárgyaláson bejelentett semmiségi panaszhoz. Minthogy azonban az alsófoku bíróságoknak a bűncselekmény ténybeli és jogi elemeit megállapító ítéleteivel szemben a közvédő a BP. 385. § ának 1. a) pontjára való hivatkozással, a vádlottak pedig azzal a kijelentésükkel, hogy nem bűnösök a panaszukkal orvosolni kívánt jogsérelmet illetve az arra mutató tényt meg nem jelölték s az a védekezésből sem vehető ki: ennélfogva a semmiségi panaszoknak ez a része mint a BP. 390. és 430. §-ában foglalt rendelkezés ellenére világosan meg nem jelölt perorvoslai, a BP. 434. §-ának harmadik bekezdése értelmében visszautasítandó volt. A semmiségi panaszoknak a BP. 385. §-ának 1. c) pontjára