Balogh Jenő (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 4. kötet (Budapest, 1911)

6Í Büntetőjogi Döntvénytár. nak és amelyek miatt vád emeltetett, hanem a czikk tartalmán tulmenőleg oly tényekre kértek bizonyitásfelvételt, melyek a vád; tárgyától távol esnek. Tették ezt oly alakban, hogy a czikk ama kitételének, miszerint a sértett fél ((orgyilkosként követi el üzelmeit», oly értelmet kívántak tulajdonítani, hogy azzal a sértettnek birói hivatalos működése, különösen egy izgatás miatt folyt bünperben tanúsított magatartása van jellemezve. Az esküdtbíróság azonban helyesen járt el, midőn csak azon tényekre és kifejezésekre nézve engedte meg a bizonyítást, amelyek a czikkben tárgyilag felhozattak és figyelmen kívül hagyta azoknak a» vádlottak állal megkísérelt kiterjesztő értelmezését. A czikkben. annak összetüggő tartalma szerint, csak azért rovalik meg a sértett fél, hogy befolyása volt a szerkesztőség azon elhatározására, mellyel dr. B. helyreigazító nyilatkozatának kiadása megtagadtatott. Egyedül ez volt tehát a bizonyiiandó ténykörülmény. Minthogy azonban ennek a ténynek valóságára nem lehet okszerű következtetést vonni abból a másik tényből, hogy a sértett, mint biró, egy a jelenlegivel mi vonatkozásban sem álló bünperben milyen hivatalos eljárást követett; minthogy eszerint az u. 11. csernovai per iratainak beszerzése felesleges volt, a vitatott ténynek tanuk által való bizonyítása, mint alkalmatlan b,zonyiték,. helyt nem foghatott: az indítvány elutasítása helyes volt. Ugyancsak helyesen mellőztetett a védőknek az a kérelme is, hogy bizonyítás tárgyává tétessék az a körülmény, hogy Ch. házát katonasággal szokta őriztetni, mert ez mindenképen közömbös és a czikk állításait szintén nem igazolhatja. Minthogy végül az, hogy a sértett fél a Rózsahegy és Vidéke czimü lap szerkesztője s hogy tehát ő volt az, aki dr. B. nyilatkozatát visszautasította, a czikkben nem állíttatik, de a védők indítványában sem ez a tény bizonyítása ajánltatik fel, hanem az, hogy Ch. cüulajdonképen» szerkesztő, hogy a lapba irni szokott s azt ő «irányitja)),, amely tények részint határozatlan, részint közömbös voltuknál fogva a czikk állításainak valóságát nem igazolhatják: az indítványnak ez a része is helyesen mellőztetelt. A védők a BP. 427. § ának 4. pontja alapján a kérdések, szövegezése miatt is használnak semmíségi panaszt, mely azonban szintén alaptalannak találtatott. I. vádlott védője azt indítványozta, hogy a kérdésbe vétessék fel tényálladéki elemül az is. hogy az állitások valódiságuk esetén a sértett ellen maguk után vonták volna e a «bünvá<ü vagy fegyelmi büntetést,)) hogy továbbá a czikk a sértettet ((közhivatalnoki minőségében elkövetett ténykedéseért támadják meg.»' Az indítvány helyesen utasíttatott el. A vád, amint ez a vádiratból, a vádhatározatból és a kir.