Balogh Jenő (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 4. kötet (Budapest, 1911)

78 Büntetőjogi Döntvénytár. 42. A Btk. 92. §-ának alkalmazása gondatlanságból okozott súlyos testi sértés vétsége esetében az alapon, hogy a gondatlanság csekélyebb fokú és hogy az nem daczból, hetykeségből vagy haszonlesésből, hanem tréfás incselkedésből eredt. (Ouria 1910 január 10. 388/1910. sz. a. II. Bt.) A kir. Ouria: A semmiségi panaszok elutasittatnak, azonban mindkét alsófoku bíróság Ítéletének a vádlottak fogházbüntetése, mint főbüntetés kiszabásáról rendelkező része a BP. 385. §-ának 3. pontjában megjHölt s a szakasz végbekezdése értelmében hivatalból figyelembe vett semmiségi okból a BP. 437. §-ának 3. bekezdéséhez képest megsemmisittelik s V. L. elsőrendű és K. Gy. L. másodrendű vádlottak főbüntetésül fogház helyett, a Btk. 310. §-ának 1. bekezdése alapján, de a 92. §. alkalmazásával egyenként 60 K pénzbüntetésre Ítélteinek. Indokok: A kir. tábla ítélete ellen V. L. és K. Gy. L. vádlottak elitéltetésük miatt jelentvén be semmiségi panaszt, ez, tekintettel arra, hogy az eljárás során azzal is védekeztek, hogy cselekményükben a gondatlanság és igy bűncselekmény tényálladéka hiányzik, a BP. 385. §-ának 1. a) pontjára alapitottnak vétetett. De ez a panasz alaptalan s ezért a BP. 437. §-ának 4. bekezdése értelmében elutasítandó volt; mert a kir. tábla magáévá tevén a kir. törvényszék megállapításait, az ekként valónak elfogadott s igy a kir. Curiára nézve is kötelező tényállás alapján helyesen mondotta ki, hogy a vádlottak, midőn a szük és alacsony kunyhóban, melynek tetejéből a kasza pengéje hegyével lefelé egy arasznyira kiállt, a sértettel birkóztak, közönséges gondosság mellett előre láthatták, hogy a tiz éves gyermekkel való incselkedésük, mely alatt ő lábával rugdalódzott, annak a kaszába való beleütközését és megsérülését okozhatja, aminthogy az be is következett s igy a kir. tábla nem tévedett, mikor a vádlottak tettében bűncselekmény tényálladékát ismerte fel. Minthogy azonban a gondatlanság csekélyebb fokú és hogy az a vádlottaknál nem daczból, hetykeségből, haszonlesésből, hanem tréfás incselkedésből eredt, a kir. tábla által figyelembe vett súlyosító mellett is annyira nyomatékos enyhítő körülmények, hogy a cselekményükre kiszabott rendes büntetési tétel egkisebb mértéke is aránytalanul súlyos volna s a Btk. 92. §-a