Balogh Jenő (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 4. kötet (Budapest, 1911)

Büntetőjogi Döntvénytár. és pedig azon többrendü lopás miatt, mely 1908. évi február ésmárczius hónapokban Njitrán és Tuzsinán elkövetelt, mely lopások, között a V. I. kárára az 1908 márczius 7-ike és 8-ika közötti éjjelen elkövetett lopás is szerepelt. H. Gy. a terhére rótt összes lopások elkövetését tagadta ; azoknak vádlott által történt elkövetése azonban a fennforgott terhelő adatokkal bizonyítottnak vétetett; a V. I. kárára az 1908 márczius hó 7-ike és 8-ika közötti éjjelen elkövetett lopás bűntettének elkövetése különösen gazért, mert H. Gy. a lopáselkövetése idejében Tuzsina környékén tartózkodott, mert a lopás után nála sok pénzt, ékszert és dohánynemüt láttak, mert szivarkákat megvételre kinált és mert az a két aranygyűrű, melyet vádlott H. E. kéjnőnek ajándékozott és mely utóbb bűnjelként lefoglallatott, a V. I. kárára elkövetett, kérdéses lopásból származottnak bizonyult. H. Gy. a nyitrai kir. törvényszéknek 1908 szeptember 22-én 9397. sz. a. hozott Ítéletével a terhére rótt hatrendü lopás; s ezek között a V. I. kárára elkövetett kérdéses lopás büntette miatt is bűnösnek nyilváníttatván, ezekért összbüntetésül jogvesztésen felül 5 évi fegyházra ítéltetett el; s ez az ítélet, melyet vádlott is megnyugvással fogadott, nyomban jogerőssé vált. A lopás vádja alól jogerősen felmentett G. J. a nyitrai kir. törvényszékhez 1908 július 2-án 6854. sz. a. benyújtott kérvényében a fentiek szerint 1908 márczius 8-lól ugyanazon évi május hó 11-ig kiáltott előzetes letartóztatásért, hivatkozással a BP. 576. §-ára, kártalanítást kér. Folyamodónak van igénye kártalanításra. Mert az előadottak szerint tény az, hogy azon lopás miatt, melynek gyanújából folyamodó előzetes letartóztatást szenvedett és melynek vádja alól folyamodó jogerősen felmentetett, utóbb más, tudniillik H. Gy. jogerősen elítéltetett; amiből kifolyóan megállapítottnak veendő, hogy folyamodó az előzetes letartóztatást oly cselekmény miatt állotta ki, melyet nem ő, hanem más követett el (BP. 576. §-ának 1. pontja); mert továbbá az a körülmény, hogy folyamodó édesanyja annak kívánságára holtanózkodását a nyomozó csendőrök előtt nem fedezte fel, szökésnek, vagy szökési kísérletnek nem minősíthető; s mert ehhez képest a kártalanítási igény érvényesítését kizáró, a BP. 577. §-ában felsorolt okok egyike sem forog fenn. Mindezeknél fogva a kártalanítás iránti igénynek helyt adni és az összes iratokat a kártalanítás összegének megállapítása* végett az igazságügyminiszler úrhoz áttenni.