Balogh Jenő (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 4. kötet (Budapest, 1911)

VIII Tartalommutaló. Lap házánál a legdurvábban sértegette: onnét kiutasította, sőt jogos és méltó felháborodásában reá vaslapátot fogott; ily körülmények közt vádlottnak távoznia lett volna kötelessége s midőn ő e helyett a jogos téren álló sértettet vasvillával súlyosan bántalmazta, nem volt valamely jogtalan támadás elhárítására szükséges védelem állapotában 264 136. Csak az a védelem jogos, mely a támadás elhárítására szükséges; ha a sértett a támadással felhagyott, további védekezés nem szükséges .... 265 175. Megsemmisítés a BP. 385. §-ának 1. a) pontja alapján és felmentés a 326. §. 3. pontja értelmében, mikor a Curia ugy találta az. alsófok által megállapított tényekből, hogy a vádlott akkor, midőn védelméül követ kapott fel s azt üldözői felé hajitolta, a helyzet természeténél fogva az ösztönszerű védekezésnek csak azzal a mértékével élt, mely tárgyilagos szempontból is az őt fenyegető veszély elhárítására szükségesnek mutatkozott _.. _ „ .„ .„ „ .... .... .... .... — 337 89—91. §§. 7. II. Ugyanazon körülmény, mely enyhébb büntetési tétel alkalmazására alapul szolgált, még enyhítő körülményül is be nem tudható 14 9.1. A büntetés végrehajtásának felfüggesztése nem vonható a büntetés kiszabási iránt tett intézkedés fogalma alá, mert a büntetést a bíró a bűnösség fokához mérten szabja ki, s ebből a szempontból mérlegeli a bűnösség fokára befolyással biró, a telt és a tettes körülményeiből meritett enyhítő és súlyosító okokat. Ettől eltérő, egészen más irányú birói megfigyelést igényel a büntetés végrehajtásának felfüggesztése tárgyában hozandó határozat, amennyiben a büntetés felfüggesztése czélszerüségi eszköz, mely az elitélt egyéniségének és életviszonyainak megismerése alapján akkor veendő alkalmazásba, ha a felfüggesztéstől az elitéit jövő viselkedésére kedvező hatást lehet várni, vagyis, ha a felfüggesztéssel n\ujtott kedvezményt az elitélt jövő magatartásának érdeke indokolja.... „. _ .... ._. ... 17 15. A műveltség alacsony foka enyhítő körülményül csak oly bűncselekményeknél vehető figyelembe, melyeknél a bennök megnyilvánuló durvaságot a műveltség lelt volna hivatva fékezni ; azonban az orgazdaság nem ilyen bűncselekmény „ _ „ _. _ 25 43.1. Enyhítő és súlyosító körülmények mérlegelése gyilkosság büntette esetén .„ _. _ _ _ 79 49. II. A beismerés csak abban az esetben mérlegelhető enyhítő körülményként, ha az a tényállás felderítését megkönnyíti és igazi bünbánatnak a jele ..„ .... ... „ .... _ .„ .... _ _ 95 182. IV. Enyhítő és súlyosító körülmények hivatali sikkasztás büntette esetén 349 92. §. 10. Határozott tartamú fegyházzal büntetendő bűntett kísérletének bűntettére a törvény által megállapított büntetés legkisebb mértékéül, a Blk. 66. §-ának második bekezdésében foglalt rendelkezés értelmében, a hat hónapi börtönbüntetés tekintendő. Ha tehát a bíróság oly rendkívüli enyhítő körülményeket lát fenforogni, amelyek a Btk. 92. §-ának alkalmazását indokolják, az esetben köteles a hat hónapi börtönnél is kisebb büntetést szabni „ „ „. „. __ _ |f> 34. IV. Sajtó utján elkövetett becsületsértés esetén helyreigazító közlemény megtétele mint a cselekmény jóvátételének igyekezete, nem egyértelmű a bűncselekmény megszűnésével, az az eset körülményei szerint legfeljebb mint enyhítő körülmény a büntetés kiszabásánál szerepelhet 65