Balogh Jenő (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 4. kötet (Budapest, 1911)

Büntetőjogi Döntvénytár. -47 éjjel sötétben áthaladó emberek könnyen a hidnak felbontott és a használható résztől csupán 35 czenliméter magas gerendával elválasztott részére tévedhetnek és onnét a folyó medrébe eshetnek, miáltal testi épségük, sőt életük is veszélyeztetve lesz; minthogy ezek szerint St. E. vádlott fentebb részletezett gondatlan eljárása és a bekövetkezett szerencsétlenség között az okozati összefüggés fennforog: mindezeknélfogva nem tévedett a kir. Ítélőtábla, amikor e vádlott vádbeli tettében bűncselekmény tényálladékát ismerte fel. De nem tévedett akkor sem, amikor D. J. vádlottat a vád alul bűncselekmény hiányában felmentette, mert amint Ítéletében helyes jogi indokolással kifejtette, ezt a vádlottat a bekövetkezett szerencsétlenségért büntetőjogi felelősség nem terheli. St. E. vádlott semmiségi panaszát, ugy a kir. főügyésznek D J.-ra vonatkozólag használt semmiségi panaszát tehát, mint alaptalant a BP. 437. §-a negyedik bekezdése értelmében el kellett utasítani. Ellenben a kir. főügyész semmiségi panaszának a St. E. vádlott cselekménye minősítése miatt bejelentett része alapos. A Btk. 290. §-ában meghatározott emberölés vétségét az követi el, aki gondatlansága által embernek halálát okozta. E vétség tényálladéka tehát fennforog, ha a gondatlanság következtében egy ember meghalt. A jelen esetben azonban St. E. vádlott büntetőjogi beszámítás alá eső gondatlansága folytán két ember halt meg s ennélfogva a Btk. 290. §-ába ütköző vétség tényálladéka kétszer megvalósult. Minthogy pedig a több büntetendő tényálladékot, a törvény határozott rendelkezése nélkül egy tényálladékba foglalni nem lehet akkor sem, ha a megvalósított eredménytöbbség a vádlott egységes magatartásának volt a következménye, minthogy a Btk. különös része nem tartalmaz intézkedést arra nézve, hogy ha valakinek gondatlansága több ember halálát okozta, az az általános szabályoktól eltérőleg büntetendő : annálfogva S. E. vádlott cselekménye megítélésénél a halmazatra vonatkozó általános szabályokat (Btk. 96. §.) kellett alkalmazni s a nevezett vádlott cselekményét a két jogsértő eredményre való tekintettel két rendbeli emberölés vétségének kellett minősíteni. Az emberölés vétsége azonban nem volt a Btk. 291. §-a alapján minősíthető. Mert e törvényszakasz, amint ez annak második bekezdésében foglaltakból kitűnik, csak azok ellen alkalmazható, akik oly hivatást teljesítenek, vagy oly foglakozást gyakorolnak, amelyhez megfelelő előképzettség vagy hatósági engedély szükséges, már pedig St. E. ily foglalkozású egyénnek