Balogh Jenő (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 4. kötet (Budapest, 1911)

Büntetőjogi Döntvénytár. tésbüntetést aránytalanul súlyosnak találta és a büntetés rendkívüli enyhítését helyén valónak látta. K * = Ad I. és III. \ásá£dvi Illés Károly fejtegetéseit «A magyar bünletőiörvénykönyv magyarázata cz. mii (III. kiadás, 1909.) II. k. 533., S44. lapjain. — A Btk. 92. § anak s a Bn. 1. §-ának együttes alkalmazásáról v. ö. a BDtár uj f. III. k. 77. sz. esethez irt 111. jegyzetet s a Curiának ugyanott 129. sz. a. közölt határozatát. 27. /. Több büntetendő tényálladékot a törvény határozott rendelkezése nélkül egy tényálladékba foglalni nem lehet akkor sem, ha a megvalósilott eredménytöbbség a vádlott egységes magatartásának volt a következménye; minthogy a Btk. különös részenem tartalmaz külön intézkedést arra nézve, hogyha valakinek gondatlansága több ember halálát okozta, ugy az az általános szabályoktól eltérőleg büntetendő: oly esetben a halmazatra vonatkozó általános szabályokat (Btk. 96. §.) kell alkalmazni. — II. A hídépítési vállalkozó foglalkozása minden előképzettség, vizsgatétel és hatósági engedély nélkül gyakorolhaíó; ehhez képest az általa foglalkozásában tanúsított gondatlanságból elkövetett emberölési cselekmény nem minősíthető a Btk. 291. §-a alapján. (Curia 1909 november 9. 7432/909. sz. a. I. Bt.) A kir. Ouria: St. E. vádlott semmiségi panasza, továbbá a kir. főügyésznek D. J. vádlottra vonatkozólag használt semmiségi panasza elutasittainak, ellenben a kir. főügyész állal St. E. vádlottra vonatkozólag bejelentett semmiségi panasz alaposnak találtatván, a kir. ítélőtábla ítéletének a cselekmény minősítéséről és mindkét alsófoku bíróságnak a vádlott büntetése kiszabásáról rendelkező része a BP. 385. §-ának 1. ^ és 3.) pontjában meghatározott semmiségi okból a BP. 437. §-ának harmadik bekezdése értelmében ezen az alapon, mindkét elsőbirósági ítéletnek a cselekmény minősítésére vonatkozó része ezenfelül hivatalból is, megsemmisíttetik, St. E. vádlott vádbeli tette két rendbeli, a