Balogh Jenő (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 3. kötet (Budapest, 1910)

L Tartalommutató. és czéljából alkalmazott késszurással ejtette, amiközben módja és ideje sem lehetett arra, hogy kiválassza azt a helyet, ahová a szúrást mérni íogja, hanem a támadásnak haladéktalan elhárítása czéljából a sértettnek azt a testrészét szúrta meg, amelyhez a késével hamarább vagy könyebben hozzáférhetett: a Curia azt a következtetést vonta le, hogy vádlott akkor, mikor szorongatott helyzetében a veszélyes támadás ellen egyéb alkalmas eszköz hiányában a késével védekezett, nem lépte tul a jogos védelem határát ~ _ .._ — ~~ _ — 65 58. A Curia állapítja meg az alsófok által valóknak elfogadott tényekből vont következtetés utján, hogy vádlottnál megvolt-e a felismerési képesség „ _ „ _ _ — ~ — 113 89. A Curia az alsófok által megállapított tényekből vont következtetés utján állapította meg, hogy a vádlott ludta, miként az ajándékot folyamatban levő ügyben adja a közhivatalnoknak „.. .... _ 174 102. A Curia a kir. tábla által valókul elfogadott tényekből azt a követtetést vonta le, hogy vádlott gyaníthatta, miként az általa vásárolt dolgok eladója a kinált tárgyak birtokához a Kbtk. 129. §-ában felsorolt módon jutott; ehhez képest a tábla felmentő Ítéletével szemben büntető ítéletet hozott .. „ „ .. „ - 198 107. Azt, hogy a sértett tettleges bántalmazlatása idején hivatalos eljárásban volt-e, a kir. tábla által valókul elfogadott tények alapján a kir. Curia állapítja meg- ~~ .... .... ~ ~ 203 108. Azt, hogy vádlott a hatóság elleni erőszak elkövetése körül & vezetőin tevékenységet fejtett-e ki, az alsófok által valókul elfogadott ténjek alapján a Curia állapítja meg.. _ _ .... ~ _ 205 120. Testi sértés vádja esetén, mikor a vádlott jogos védelemre hivatkozott, a Curia, egybevetve a sértett támadásának körülményeit a vádlott helyzetével, szemben az alsófokkal megállapilandónak találta, hogy vádlott a sértett fellépése által előidézett félelmében lépte tul a jogos védelem határát ... _ _ _ _ - . .. .... - _ - _ ... 231 125. Az alsófok által valókul elfogadott lényekből a Curia következtetés utján állapítja meg, hogy a hamisítványok forgalombahozatalra voltak-e szánva ? .... .... _ „ - _ _ 241 125. Felmentés az alsófok marasztaló ítéletével szemben, mikor a Curia ugy találta, hogy a bünsegédi részességhez szükséges tudatosság (Btk. 69. §. % pont) nem forog fenn „ „. _ _.. 241 153. Azt, hogy valamely nyomtatványnak ki a szerzője, az esküdtek a Curia által már felül nem vizsgálható módon döntik el s ez csakis a kérdések feltevése ellen bejelentett panasszal támadható meg _ „ 289 167. A Curia felülvizsgálja, vájjon az ítéletben megállapított kifejezések csupán egyszerű durvaságok-e, avagy oly jellemzést adnak a főmagánvádlóról, mint aki a becsülésre nem érdemes „ .... .... .... „ 315 168. A Curia «ténybeli adatok hiányában* az esküdtbíróság által megállapított súlyosító körülményeket mellőzte s az alsófokkal szemben a Btk. 92. §-át alkalmazandónak találta .- „ _ _ .... ... „ 317 185.1. A beszámithatóságot kizáró okok fennforgása, vagy fenn nem forgása kérdésében az esküdtek akképpen határozván, hogy vádlott cselekményében sem a Btk. 76., sem annak 79. §-ában meghatározott beszámítást kizáró ok fenn nem forog, ezen határozat alapján az esküdtbíróság a BP. 437. §-ának első bekezdése értelmében helyesen állapította meg, hogy vádlott javára a \ itatott beszámítást kizáró okok fenn nem forognak _ - — ._ .... 341 187. [. Felmentés az intellektuális közokirathamisitás bűntettének vádja alól a BP. 385. §. a) pontja alapján, mikor a Curia az alsóbiróságok által valókul elfogadott tényekből azt a következtetést vonta le, hogy a vád-