Balogh Jenő (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 3. kötet (Budapest, 1910)

Tartalommutaló, XXVII Lap 110. Vádlott a sértettek háza fedelének javításából felmerült számlája kiűzetése végett a sértetteket lelövéssel és a háztető lebontásával fenyegette, majd midőn ezzel czélt nem ért, a háztető lebontásához fogott s a letörői mintegy 200 cserepet ledobált és összetört. Ez a tett csupán a zsarolás kísérletét állapítja meg: a vagyonrongálás csupán a fenyegetéssel megkezdett zsarolási kísérlet folytatásaként jelentkezik „ „ 214 351. §. 90. Vádlott azon czélból, hogy javadalmazással egybekötött állásra való alkalmaztatást nyerjen, a főszolgabírót rágalmazó és becsületsértő állításoknak napilapban nyomtatvány utján való közzétételével megfenyegette; vádlottnak ez a fenyegetése sértettben a veszély közvetlen bekövetkezése iránt alapos félelem gerjesztésére nem volt alkalmas, a vádlott által elkövetett cselekmény tehát nem a hatóság elleni erőszak bűntettét, hanem a zsarolás vétségét állapítja meg _ 175 99. Esküdtbíróság hatáskörébe tartozik vádlottnak az a cselekménye, hogy a sértettet sajtóközleményben, azon czélból, hogy magának jogtalanul vagyoni hasznot szerezzen, becsületsértő állításoknak nyomtatvány utján való közzétételével fenyegette.- _ ~ _ 192 180. A Btk. 351. §-ában meghatározott zsarolás vétsége befejezéséhez nem szükséges, hogy a tettes a czélul kitűzött vagyoni hasznot tényleg elérte légyen ; ezen vétség befejezéséhez elegendő, ha a tettes magát a rágalmazó, vagy becsületsértő állitásnak nyomtatvány utján való közzétételével való fenyegetést, vagyoni haszon czéljából tényleg használta valaki ellen .„ _ _, _ 333 353. §. 13. Agyonütéssel való fenyegetés, mikor ahhoz olyan cselekmény is járul, mely a fenyegetőnek súlyos bántalmazásra irányuló szándékára mutat, ami a jelen esetben a közös elhatározással cselekvő vádlottak egyike részéről a szekéren ülők felé intézett ütésekben nyilvánult, a fenyegetésnek a Btk. 353. §-ának 1. pontjában meghatározott veszélyesebb mérvét állapítja meg .._ .._ .... ._. 37 XXVIII. FKJEZET. A sikkasztás, zártörés és hűtlen kezelés. 355. §. 121. Felmentés a sikkasztás vádja alól, szemben az alsófokoknak bűnösséget megállapító Ítéletével, mert a Curia ugy találta, hogy a vádlott nem idegen dolog, hanem a tulajdonához tartozó érték felett rendelkezett 239 163.1. Vádlott, ki szolgálatadójától megbízást nyert arra, hogy több czégtől bizonyos összegeket a neki átadott nyugták ellenében szedje be, ki a pénzeket fel is vette, azonban a tizető adós czégeknek nem a főnökétől kapott nyugtákat, hanem az ezek tartalmának megfelelően általa elkészített, hamis nyugtákat adta át, a kapott nyugtákat pedig a megbízó czégnek szolgáltatta vissza azzal a hazug állításával, hogy az adósok nem fizettek: csupán sikkasztás bűntettében mondatott ki bűnösnek. — II. Minthogy vádlott bűnös tevékenysége a sikkasztás elkövetésére s leplezésére és felfedezésének meghiúsítására irányult, a sikkasztást és egyúttal magánokirathamisitást megállapító tények, mint a czélbavelt végeredmény elérésére közreható részkiviteli cselekmények az akaratelhatározás és a czél egységénél fogva egy büntetendő cselek-