Balogh Jenő (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 3. kötet (Budapest, 1910)

86 Büntetőjogi Döntvénytár. nyének minősítése s a büntetés kiszabása tekintetében megsemmisíttetik, vádlott telte a Kbtk. 126. §-a helyébe lépett BN. 51. §-a alapján tulajdon elleni kihágásnak minősíttetik s ezért a vádlott az idézett §. alapján 4 napi elzárásra Ítéltetik. Indokok: A kir. tábla ítélete ellen a védő a DP. 385. §-ának 1. b) pontja alapján azért jelentelt be semmiségi panaszt, mert a vádlott cselekményét lopás vétsége helyeit tévesen minősítette lopás bűntettének. Ez a panasz alaptalan. Tekintve ugyanis, hogy a Btk. 336. §-ának 7. pontja szerint a szolgálatban levő személy által azon, kinek szolgálatában áll, vagy az annak házához tartozó személyen elkövetett lopás képez büntettet, tehát a szolgálatadó és a szolgálatban álló közt létező szolgálati viszony minősiti a lopást; tekintve, hogy ennek folytán ez a viszony nem tárgyi ismérve, hanem oly alanyi körülmény, mely a Btk. 74. §-a szerint csak arra a tettesre, illetőleg részesre hat ki, akire nézve fenforgott; tekintve, hogy ezek szerint nem jöhet tekintetbe az a körülmény, hogy vádlott, aki a sértett szolgálatában nem állt, a lopást a sértett szolgálatában álló F. K. vádlottal közösen, mint ennek társtettese vitte véghez: a kir. tábla tévedett a törvény alkalmazásánál, midőn a vádlott cselekményét a Btk. 336. §-ának 7. pontja alapján minősítene. D. T. cselekménye az alsóbiróságok Ítéleteinek megsemmisítésével az 1908 . XXXVI. tcz. 51. § ának hatályba lépett enyhébb rendelkezései és a Btk. 2. §-a alapján tulajdon elleni kihágásnak volt minősítendő, mert élelmiczikket lopott s ennek értéke a 10 K-t meg nem haladja. Vádlott bünletése az enyhilő körülményeknek mérlegelésével a bűnösség fokával arányban szabatott ki. A lopott tárgy minősége és értéke minősítő körülményt képezvén egyúttal, enyhítőnek nem mérlegeltethetett. * * = I. Hasonló értelemben Curia: 1908 május 27-én 4074.. sz. (BDtár uj f. II. k, 205. sz.) Ellenkező határozat Curia 190S február lá-én 1049. sz. (u. o. 129. sz); ugyanott idézve a vonatkozó irodalom, mely a fenti határozattal ellenkező felfogást hchesli. — II. Ugyanezt a jogelvet fejezi ki a BDlár VII. k., 181. sz. a. közölt határozat: Az, hogy vádlóit cselekményét közvetlenül a szüléssel járó nagy fájdalmak következtében, izgatott kedélyállapotban követte cl, a Btk. 284. §-ának alkalmazásánál enyhítő körülményül már nem mérlegelhető.