Balogh Jenő (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 3. kötet (Budapest, 1910)
Büntetőjogi Döntvénytár. 78 szóval előadottak harmadik személyekre nézve ugy tekintetnek, mintha a megbízó fél maga lette volna, ha a jelenlévő fél azokat azonnal vissza nem vonja, az ügyvédnek az általa, habár megbízása körében teljesített cselekményekért való büntetőjogi felelősségét nem zárja ki. Megsértette tehát a törvényt az a—i kir. járásbíróság, amenynyiben dr. R. Gy. ügyvédei az általa M. T.-hoz intézett levélben foglalt, a Btk. 261. §-ában meghatározott becsületsértés vétségének vádja alól azon az alapon mentette fel, hogy vádlott a kérdéses levelet ügyvédi minőségben ügyfele, A. E. megbízásából irta és küldötte el a magánvádlónak. Megsértette a törvényt az a—i kir. törvényszék is annyiban, amennyiben az elsőfokú bíróságnak M. T. magánvádló által lelebbezett Ítéletét ennek indokaiból helybenhagyta. Jelen határozat a felekre nézve nem bir hatállyal. Indokok: M. T. h—i lakosnak azon feljelentése folytán, mely szerint dr. R. Gy. nyitrai ügyvéd őt a hozzá intézett, Nyitrán 1906. évi október hó 21-én kelt és eredetiben a feljelentéshez csatolt levélben azzal gyanúsította, hogy A. E. nyitrai gabonakereskedőt 56 forint erejéig megcsalta, a bűnvádi eljárás nevezett dr. R. Gy. ellen a Btk. 261. §-ába ütköző becsületsértés vétsége miatt az a—i kir. járásbíróság előtt megindittatván, a két izben megtartott tárgyaláson személyesen meg nem jelent vádlottnak védője azt terjesztette elő, hogy a kérdéses levelet vádlott irta és küldötte el a magánvádlónak; de ezt ügyvédi minőségben ügyfele, A. E. megbízásából tette; az ügyvéd pedig a megbízása körében teljesített cselekményért büntetőjogilag nem felelős. A. E. és G. I. a kérdéses levél keletkezésére vonatkozóan tanukként történt kihallgatása után a magánvádló ugyanezen A. E. ellen is tett feljelentést becsületsértés vétsége miatt; az eljáró bíróság azonban ennek a feljelentésnek elkülönítve leendő tárgyalását rendelte el, 1907. évi márczius hó 20-án hozott ítéletével pedig dr. R. Gy. vádlottat a becsületsértés vádja alól, hivatkozással a BP. 326. §-ának 3. pontjára, felmentette. A felmentést arra alapítja a kir. járásbíróság, hogy G. I. tanú vallomásával megállapittatott, miképp dr. R. Gy. a kérdéses levelet ügyvédi minőségben ügyfelének, A: E.-nek megbízása folytán irta és küldötte el a magánvádlónak. Minthogy pedig az ügyvédi rendtartásról szóló 1874 : XXXIVtcz. 62. §-a szerint az ügyvédi meghatalmazván) alapján végzettek, írottak, vagy élő szóval előadottak harmadik személyekre nézve ugy tekintetnek, mintha a megbízó fél maga tette volna, ha a jelenlévő fél azokat azonnal vissza nem vonja ; mely vissza-