Balogh Jenő (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 3. kötet (Budapest, 1910)

56 Büntetőjogi Döntvénytár. Ámde a vádlottaknak tette mégis megállapítja a bűncselek­mény tényálladékát. Kétségtelen ugyanis, hogy az a közhivatalnok, aki hivatalá­nál íogva hivatalos helyiségében tartózkodik, abból a czélból van ott, hogy a hatóság meghagyásának megfelelően hivatali teendőit teljesítse, de bizonyos az is, hogy aki a hivatalos el­járásban levő ilyen közhivatalnokot vagy közeget hivatalos teendőjé­ben erőszakkal vagy veszélyes fenyegetéssel megakadályozza, elköveti a hatóság elleni erőszak bűntettét. Minthogy pedig a ténymegállapítás szerint a vádlottak mint­egy száznál több emberből alakult csoportból kiválva, a község­ház tanácstermébe bevonultak s a községi jegyzőt azzal a veszé­lyes fenyegetéssel, hogy ha állásáról le nem mond, Sándor szerb király sorsára jut, állásának elhagyására s igy hivatali teendői­nek abbanhagyására akarták kényszeríteni: sikerrel nem vitatható, hogy vádlottnak ez a tette a Btk. 163. §-ába ütköző s a 468. §-a szerint büntetendő hatósági közeg elleni erőszak tényálladé­kát meg nem állapítaná. 23. /. Vádlottnak az a tette, hogy sértettet levélben azzal fenyegette meg, hogyha a büntetésének elszen­vedése folytán felmerült kárát meg nem téríti, állí­tólagos lopásait a nyilvánosság elé fogja vinni, nem a Btk. 351. §-ában meghatározott zsarolás vétségét, hanem a 350. §-ban körülirt zsarolás vétségének kísérletét állapítja meg. — //. Aki a zsaroló levelet más részére megírja, bűnsegéd. (Btk. 69. §. 2. pont.) (Ouria 1908 november 11 7399/908. II. Bt.) A kir. Ouria: A vádlott semmiségi panasza elutasittatik. Mindkét alsóbiróság ítéleteinek a cselekmény minősítéséről s a büntetésről rendelkező része azonban a BP. 385. §-ának 1. b) pontjában meghatározott s ugyanezen §. utolsó bekezdése alap­ján hivatalból figyelembe vett anyagi semmiségi ok fenforgása miatt megsemmisíttetik, a S. A. vádlott terhére rótt az a cselek­mény, hogy ő a vonatkozó levél megírásával szándékosan elő­mozdította K. P.-nak azt a cselekményét, hogy K. P. azon czél­ból, hogy magának jogtalanul vagyoni hasznot szerezzen, az 1907 január 27-iki levélben P. A.-t eredmény nélkül azzal fenye­gette meg, hogyha a büntetésének elszenvedése folytán felmerült

Next

/
Thumbnails
Contents