Balogh Jenő (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 3. kötet (Budapest, 1910)

42 Biintetőjogi Döntvénytár. letet kellett hozni, mert a sajtóközleményt a vádlott irta és tette közzé az időszaki lapban. = Becsületsértő kifejezések használata esetén az vizsgáltatott, hogy a vádlott az inkriminált meggyalázó kifejezésekkel joggal jellemezte-e a főmagánvádló eljárását, illelőleg magatartását {BDlár uj f. 2. k., 227. sz.). — Az, hogy a valódiság bizonyítása sikerült-e, a Curia által felül nem vizsgálható ténymegállapítás {BDlár uj f. 1. k., 19. sz.). — Jogkérdés, mely mint ilyen a Curia elbírálása alá tartozik, hogy a kir. tábla a Btk. 263. §-ának utolsó bekezdésében foglalt büntethetőséget kizáró okra helyesen következtetett e ? {BDlár u f. 2. k., 228. sz.) 15. /. A Btk. 73. §-ában kifejezésre jutott az az etv, hogy ha a tettes vagy a bűnsegéd súlyosabb büntetés alá eső bűncselekményt követ el, mint amelyre a felbujtó őket reábirta: a súlyosabb beszámitásu cselekmény a felbujtót nem terheli, azokra a társtettesekre is alkalmazandó, akik az előzetesen elhatározottnál súlyosabb bűncselekményt követnek el, mint a többi társtettes, mert a Btk. 71. §-a értelmében a büntetésnek az alapja mindig az elkövetett bűntett vagy vétség. —//. Fogalmilag nincs kizárva, hogy a felbujtó mint bűnsegéd a bűncselekmény elkövetésében közre ne működhessék ; ily esetben arra való tekintettel, hogy az anyagi jog szempontjából a bünsegédi tevékenység beleolvad a súlyosabb beszámítás alá eső felbujtói cselekvőségbe: a törvényt alkalmazó bíróság ezt a fokozott tevékenységet nem mint minősítő, hanem csupán mint súlyosító ténykörülményt veheti figyelembe. (Curia 1908 deczember 9. 8083/908. sz. a. IV. p. t.) A kir. Curia: A semmiségi panaszokat elutasítja. Indokok: Sz. Gy. és Sz. K. vádlottak védője a BP. 385. §-ának 1. b) pontja alapján, továbbá Sz. K. javára a 385. §. % pontjában megjelölt semmiségi ok miatt, mert a Btk. 91. §-ának alkalmazása mellett nem a legkisebb büntetés szabatott ki.