Balogh Jenő (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 2. kötet (Budapest, 1909)

Büntetőjogi Döntvénytár. Bizonyítottnak fogadta el a kir. itélő tábla azt is, hogy vádiolt már üzlete megnyitásakor fizetésképtelen volt; hogy S. S. sértett a vádlott ellen a csőd megnyitását kérte, de elutasittatott kérelme azért, mert nem mutatta ki, hogy vádlottnak több hitelezője van. Eme tényekből helyesen vonták le az alsóbiróságok azt a jogi következtetést, hogy a fizetésképtelenségbe jutott vádlott négy hitelezőjét azon czélzatlal elégitette ki, hogy a sértettet mint hitelezőjét megkárosítsa, mert vádlott ismervén fizetésképtelen helyzetét, kétségtelenül abban a tudatban fizette ki négy hitelezőjét, hogy a sértettnek már fizetni nem tud s igy amazoknak kielégítésével a sértettet megkárosítja, a szükségszerűen bekövetkezendőnek előre látott eredmény pedig egyenesen czélzott eredménynek lévén tekintendő, a vádbeli tett akként bűncselekménynek, jelesül figyelemmel a Btk. 414. §. 3. pont rendelkezésére a Btk. 387. §. meghatározott csalás bűncselekményének ismérveit kimeríti. 12. \ádlotl üzlete kezdettől fogva rosszul ment, adósságai folyton szaporodtak, állandóan fizetési zavarokkal küzdött és fizetésképtelenségét már a hitelezői védegyletnek bejelentette s hitelezőinek egyezséget ajánlott, mely azonban nem sikerült. Vádlott akkor, midőn a csődöt megelőzően több napon át üzleti áruit elidegenítette, fizetésképtelen állapotban volt s erről tudomással is birt. A fizetésképtelenség tudatában az üzleti áruknak értéken alul elidegenítése a hitelezők megkárosítására irányuló czélzatot magában foglalja. Ily tényállás mellett a vádlott terhére mepállapitott vádbeli cselekmény a Btk. §. 1. pontja alá eső csalárd bukás összes alkotó elemeit kimeríti. (Ouria 1907 november 27. 9132/907. sz. a. III. Bt.) A budapesti kir. tábla: Az eJsőbiróság Ítéletének a cselekmény minősítésére s a büntetés kiszabására vonatkozó felebbezett részét, a BP. 385. §. 1. b) pontja alapján megsemmisíti és vádlottat a vétkes bukás vétsége helyett bűnösnek mondja ki a