Balogh Jenő (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 2. kötet (Budapest, 1909)

Tartalommulüló. xxxm Lap Uzsorátörvény (1883:XXV. tcz.) t. §• 41. Az elévülési idő az uzsorás kamatnak utoljára történt fizetésből számit 55 94. Nem állapíttatott meg az uzsora vétsége 240 K lökének havonkint 2 K kantat ellenében való kölcsönzése esetéhen, mert a vádlott javára engedeti vagyoni előnyök nem voltak oly túlságos mérvűek, amelyek az adósok anyagi romlását előidézni vagy fokozni alkalmasak lettek volna: es mert tekintettel arra, hogy az adósok a kölcsönösszeggel üzletüket szerelték fel és az mesterségük folytathatását tette lehetővé, — továbbá, hogy a kamatokat kisebb részletekben kellett fizetniök: az esel körülményeihez képest a szolgáltatás és ellenszolgáltatás között szembeötlő aránytalanság nem mutatkozik _ ... ... _ 127 222. Nemcsak a lizikai személy, hanem az esetleg alapszabályokkal biró pénzintézet is, a törvényesség szempontjából hatósági felügyelet alatt áll, s amennyiben az alapszabályokban általánosságban meghatározott czime ken felszámított összegek a törvényes kamat mennyiségét meghaladják, e miatt és egyéb feltételek fenforgása esetén a bűnvádi eljárás az uzsoratörvény rendelkezése alapján folyamatba tehető. — Vád alá helyezés uzsora vétsége miatt annak nyomatékos gyanúja alapján, hogy terhelt az árverések miatt vagyonilag nagyon szorongatott helyzetben levő sértettnek 3000 K tőkét oly kikötések mellett hitelezett, hogy ez összegből 800 K át különböző czimeken levont, majd a következő évnegyedben 27ö0 K-ra apasztott tőke után a 39 K törvényes kamaton kívül, különböző czimeken 71 K-át fizettetett magának .„. ... 321 -232. A visszavásárlás kikötése mellett kötött adásvételi szerződésnek feltüntetett ügyletben a Curia burkolt hitelezési ügyletet ismert fel; uzsora vétségének megállapítása 340 2. §. 142. Helyesen magyarázta a kir. tábla az 1883: XXV. tcz. 2. ^-ának a büntetés kiszabására vonatkozó rendelkezését akképpen, hogy az e szénit minősülő uzsora vétségének elkövetésére sem szabható ki a Btk. 92. §-ának alkalmazása nélkül főbüntetésül egy hónapnál rövidebb ideig tartó fogház és mellékbüntetésül 200 K-nál kisebb pénzbüntetés 210 41. Az a körülmény, hogy a kir. tábla a magánjogi igények, nevezetesen az uzsoraügyletek megsemmisítése s a jogkövetkezmények megállapítása tekintetében ítéletében nem intézkedett, nem képez oly szabálytalanságot, melyet a törvény semmiség terhe alatt tilt 55 Védjegytörvény (1890:11. tcz.; 1895 :XL1. (ez.) 28. §. 125. Védjegybitorlás kihágása miatt folyamatba lelt bűnvádi ügyben a sértett fél részéről a lefoglalás, külön őrizet alá vétel és a büntetendő cselekmény ismétlésének megakadályozására szükséges intézkedések iránt előterjeszteti kérelem elbírálásánál az 1890. évi II. tcz.-nek a BP. életbelépése után is hatályban maradt 28. §-a az irányadó ... 182 Büntetőjogi Döntvénytár. II.