Balogh Jenő (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 2. kötet (Budapest, 1909)

400. § 177. A Blk. 400. §-ába ütköző s annak u2. bekezdése szerint minősülő közokirathamisitás bünteitét állapítja meg a vádlottnak az a tette, hogj bár adósa a zálogjog bekebelezésének alapjául szolgált kötelezvényre a 400 K kölcsöntőkét lefizette és csak a 17 K kamat maradt fenn, daczára ennek vádlott az adós elhalálozása után az egész kötelezvényben összeg erejéig a zálogjogol bekebeleztette ~ — ~~ -;,í> 401. §. 260. Vádlottnak az a tette, hogy egy biztosítási ügyleti ajánlatra, a kapcsolatos bevallási ivre s az ehhez tartozó négy darab dijkötelezvényre a sértett nevét, ennek tudta nélkül reáirta, azután pedig ezeket az okiratokat a biztosító társaságnál arra használta föl, hogy a díjfizetési kötelezettséget bizonyítsa, a kötelezettség osztatlan jellegénél fogva nem hat, hanem csupán egyrendbeli magánokirathamisitás bűntettét állapítja meg „ ~_ — ~ — — ~ - ~ — 381 403. §. 218. A Btk. 403. 4. pontja szerinti minősítés csak akkor alkalmazható, ha az a jog vagy kötelezettség, melyre a hamisítás vonatkozik, 4000 K-t meghalad, függetlenül attól, hogy a hamis okirat 4000 K-t meghaladó értékről, illetőleg jogügyletről szól-e ? Ha tehát 8500 K összegű bekebelezett követelés törlésére alkalmas okirat, hamisittalik, a még fennálló követelés azonban 4000 K-t tul nem haladt, e minősítés nem forog fenn .„ .. . _ ._ .... 316 XXXV. FEJEZET. A csalárd és vétkes bukás. 414. §. 1-2. Vádlott üzlete kezdettől fogva rosszul ment, adósságai folyton szaporodtak, állandóan fizetési zavarokkal küzdött és fizetésképtelenségét már a hitelezői védegyletnek bejelentette s hitelezőinek egyezséget ajánlott, mely azonban nem sikerült. Vádlott akkor, midőn a csődöt megelőzően több napon át üzleti áruit elidegenítette, fizetésképtelen állapotban volt s erről tudomással is birt. A fizetésképtelenség tudatában az üzleti áruknak értéken alul elidegenítése a hitelezők megkárosítására irányuló czélzatot magában foglalja. Ily tényállás mellett a vádlott terhére megállapított vádbeli cselekmény a Btk. 414. §. 1. pontja alá eső csalárd bukás összes alkotó elemeit kimeríti .... _ 14 58. 1. A bíróság a bűnvádi uton megtorolható vagyonbukás egységes voltánál fogva nincs kötve ahhoz, hogy csupán a kir. ügyész által vádba tett pontok szerint állapítsa meg a bűnösséget, hanem minősítheti a vádbeli cselekményt a kifejtett tényálláshoz képest a Btk. 414. és 416. S-ának bármelyik esete szerint, és igy a kir. tábla az által, hogy a kir. ügyész indítványától eltérően a vádlottat a Blk. 414. §-ának 3. pontjában meghatározott csalárd bukás bűntettében mondotta ki bűnösnek, nem hozott Ítéletet törvényszerű vád nélkül. — II. A fizetésképtelenség beállta után az üzleti áruknak a hitelezők elől elvonása és értéken alul eladása, nemkülönben az egyes hitelezők kielégítése a többi ki nem elégített hitelező vagyonjogi érdekeinek sérelmével jár, miről a vádlottnak, a dolog természeténél fogva, kétségtelen tudomása volt; maga ez a tudat már átfoglalja a megkárosilási szándékot. —111. Rend-