Balogh Jenő (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 2. kötet (Budapest, 1909)

Tartalommutaíó. XII. FEJEZET. A hamis tanuzás és hamis eskü 213. í. 187. Hamis tanuzás vádja cselén az, hogj a vádlott által esküvel megerősitett vallomás objektíve hamfs-e, jogkérdés, melyet a kir. Curia dönt el. - Hagyatéki ügyben elkövetett hamis tanuzás „ 265 215. §. 100. A Btk. 215. §-ában meghatározót! hamis tanuzás tényálladéka abban az esetben is fentorog, ha a vádlott a polgári ügyben, annak lényeges körülmény ere nézve telt és esküvel megerősített hamis vallomását az eskü szentségére és a hamis eskü következményeire történt figyelmeztetése után eszközölt ismételt kihallgatása alkalmával fentartja; habár ezen ujabb vallomására való megesketése a felek elállása folytán mellőztetett is_ .._ _ _ 139 224. §. L'17. A Btk. 224. §-ának 1. pontjában foglalt mentességre nem tarthat igényt, aki másról bíróságon kivül valótlan s az illetőt büntető eljárásnak kitevő tényt állit, s azután az ezáltal indított rágalmazási perben az állított tény valódiságára nézve tanuként kihallgattatván, a sértettet terhelő hamis vallomást tett A mentesség őt csak akkor illetné meg, ha a bíróságon kivül tett s immár valótlannak bizonyult állításának, vagyis a valóság megvallásának elhallgatására szorítkozott s azt igyekezett volna vallomásával hitelt érdemlővé tenni, miként ő nem állította a valótlannak bizonyult tényt .... _ _ _ ~_ ~~ 313 XIII. FEJEZET. A hamis vád. 227. §. 195.1. A bizonyítás indítványozott kiegészítésének el nem rendelése okából használt semmiségi panasz esetén a Curia felülvizsgálta, hogy az ajánlott bizonyítás lényeges körülményre vonatkozott-e ? — II. Hamis vád • (Btk. 227. §.) vádja esetén azt, hogy a vádlott által tett följelentésben panaszolt büntetendő cselekmény fenforgott-e vagy nem, a büntető biró a hamis vád iránt folyó ügyben is megbírálhatja _. .... 285 262. A biró mint közhivatalnok intézkedései miatt büntető eljárásnak csak az esetben van helye, ha a sérelmesnek tartott intézkedések a Btk. XLII. fejezetében felsorolt büntetendő cselekmények tényálladékát tüntetik föl. Az hogy a biró egy ügyvéd beadványát a szerinte abban fenforogni látszó sértő kifejezések megtorlása végett a pótmagánvádló fegyelmi bíróságához tette át, ez az intézkedés még abban az esetben sem alkalmas a Btk. 227. §-ában meghatározott bűncselekmény tényálladékának megállapítására, ha a fegyelmi bíróság a beadványban megtorlandó sértést nem talál, mert ama neheztelt intézkedés nyilván a törvényen alapszik, hivatalos jellegű és a bíróság tekintélyének s az iránta tartozó tisztelelnek megóvása és fentartása érdekében történt _ 382 XIII Lap