Balogh Jenő (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 2. kötet (Budapest, 1909)
Büntetőjogi Döntvénytár. 89 vei a budapesti büntetőtörvényszék kezelő hivatalnokait gyanúsította. Állítása szerint ettől kezdve ügyeinek intézése körül nemcsupán az elnök, de a törvényszék összes többi birái és tisztviselői részéről is elfogultságot kellett tapasztalnia. Az elnök ugyanis az irattári személyzet bánásmódja miatt tett panaszát reá nézve kedvezőtlenül intézte el s igy a szóbariforgó ügyiratokba való betekintbetésének jogában s ez által a védelem" előkészithetésében korlátozta; utóbb két sajtóügynek elintézésében folyamodó kifogása daczára résztvett, amikor is a törvényszék folyamodóra sérelmes oly határozatokat hozott, melyeket utóbb a kir. tábla megváltoztatott, s mig a most emiitett ügyek egyikében Zs. elnök a főmagánvádlókép fellépett külföldi származású folyamodót a magyar nyelv ismerete hijján arra kötelezte, hogy 15 perez alatt ügyvéddel jelenjék meg, különben panaszától elállottnak fog tekintetni, addig a másik ügyben a felhozottal ellentétben megengedte, hogy tolmács és ügyvéd nélkül német nyelven tárgyalhasson; felhozza továbbá, hogy egy tanitó terhére elkövetett rágalmazási ügyben a budapesti büntetőtörvényszék megszüntető végzést hozott, de azt vele nem közölte s az ennek folytán támadt pereiben mégis ő lett a pervesztes, mert az elnök önkényesen járt el; felhozza, hogy 1906-ban egy perében őt a budapesti büntetőtörvényszék Zs. L. elnöklete alatt s a körülményekhez képest rendkívül szigorú 1 havi fogházra Ítélte és a perorvoslat használásának módja iránt is tévesen oktatta ki, hololt utóbb a kir. tábla a törvényszék Ítéletét hivatalból megsemmisítette; továbbá, hogy a jelen kérvényre vonatkozó bűnügyben a vizsgálóbíró a főtárgyalás kitűzését az ügyiratoknak indokolatlan visszatartásával késlelteti, hogy az elnök a F. és B.-féle pereiben múltjára vonatkozólag törvényellenesen megszerzett adatokat használt fel a vádlottak felmentésénei s hogy a I).- féle ügyben folyamodó, mint vádló, az elnöknek tanuként leendő kihallgatását kérte, ami ha ezúttal nem is rendeltetett el, de ki nem kerülhető a jövőben. Minthogy azonban a felhozott állitások csupán a törvényszék elnökének és az eljárt vizsgálóbírónak ténykedésére vonatkoznak s igy ha valók volnának is, csakis ezekre lehetnének befolvással, de semmiesetre sem alkalmasak a kir. törvényszék elfogultságának bizonyítására, mert a felhozott azok a tények, hogy a törvényszék a folyamodó jogi felfogását nem méltatta, s hogv a kir. tábla a törvényszék határozatát állítólag megváltoztatta"' avagy megsemmisítette, sem egymagukban, sem a törvényszék elnökével felhozottakkal kapcsolatban sem alkalmasak egyéb konkrét adatok híján annak valószínűsítésére, hogy a törvényszék birái